Összes trivia

Billy Bob Thornton azt mondta, hogy Vaughan Cunningham szerepét kifejezetten jó barátjának, John Ritternek írta.

Amikor Doyle azt mondja Lindának, hogy a „retardáltak” megbetegítik, hozzáteszi, hogy ugyanez igaz az antik bútorokra és a törpékre is.
Ezzel Billy Bob Thorntont idézte, aki elmondta, hogy neki két fóbiája van: az antik bútorok és a törpék.

Billy Bob Thornton a film előkészületeinek idején John Ritter karakterét festett szőke hajjal képzelte el, azt gondolva, hogy Vaughan egy olyan férfi, akit St. Louisból helyeztek át a film forgatási helyszínére, és frizuráját a GQ magazinban látott férfiak külseje alapján választotta. Thornton, Ritter és a film fodrásza elkezdtek kísérletezni Ritteren a frizurákkal, abban a szállodában, ahol a szereplők és a stáb megszálltak. Thornton szerint Ritter ragaszkodott hozzá, hogy a frizura ne legyen túl drasztikus, mivel közben vissza kellett mennie Los Angelesbe egy közérdekű közlemény forgatására.
De amikor a fodrász előállt az ötlettel és alkalmazta a frizurát, amelyet Ritter Vaughan-karaktere viselt végül a filmben, Thornton azonnal jóváhagyta. Amikor aztán Ritter végül megnézhette a haját a hotelszoba fürdőszobatükrében, nagyon dühös lett Thorntonra. Thornton elmondta, hogy mikor Ritter hazament a közérdekű közlemény forgatására, baseballsapkát viselt.

Billy Wilder egyszer azt mondta Billy Bob Thorntonnak, hogy „túl csúnya” ahhoz, hogy színész legyen, és hogy írjon magának egy forgatókönyvet, amelyben kihasználhatja „tökéletlen” vonásait. Miután ez a film elindította Thornton karrierjét, nyilvánosság elé tárta ezt a Wilderrel folytatott beszélgetését, amely egy koktélpartin történt, ahol ő akkor pincérként dolgozott.
Wilder felhívta, és meghívta a házába. Azt mondta, ő ugyan nem emlékszik a beszélgetésükre, de örül, hogy megfogadta a tanácsát. Ajándékba Wilder a film forgatókönyvének egy puhafedeles példányát adta Thorntonnak, autogramjával és egy személyes üzenettel.

Billy Bob Thornton 1997. február 7-én Howard Stern rádióműsorában adott interjújában elmondta, hogy a film alapötlete, a fészer mögött lakó Karl történeténete igaz sztori – egy olyan fiúról szól, aki nem tudott jól járni vagy beszélni, ezért a szülei a házuk mögötti fészerben tartották. Billy elmondta, hogy mikor a fiú anyja terhes volt, megijesztette egy kígyó, ezért meg voltak róla győződve, hogy a fiú az ördög gyermeke. Bezárva tartották, és úgy etették, mint egy kutyát. Később kiderült, hogy a fiúnak gyermekbénulása volt.

Az eredeti terv szerint Captain N a Nintendo dolgozója volt, aki ideiglenesen képes volt életre kelteni a Nintendo karaktereket. Ellenfele pedig Mother Brain volt, a Metroid játékok főgonosza.

A DiC entertainment megtartotta az eredeti tervet, de azzal módosította, hogy a kapitány (Kevin Keene) egy videojáték karakterekkel benépesített földre kerül, akiket meg kell mentenie Mother Braintől.

Captain N-t először Randy Studdard rajzolta meg a Nintendo Power magazinba.

A Grisham-regényben a per egy dohánygyártó cég ellen indul. Mivel a forgatókönyv több évig várakozott az elkészülésre, időközben kijött az A bennfentes (1999) c. film a dohánylobbiról, s ezután inkább egy fegyvergyártó elleni pert írtak bele. A film azért több utalást is tartalmaz a dohányzás tilalmáról, jól látható táblákkal, vagy például Nick Easter párbeszéde az egyik esküdttel, aki dohányozni akar, s ahol a többiek is megszólalnak a passzív dohányzás veszélyeiről.

A film Fekete István azonos című regénye motívumainak felhasználásával készült átdolgozás.

A producerek próbáltak egy olyan metrószerelvényt használni, ami a második világháború előtti időkből való. Mivel ilyet nem sikerült találniuk, ezért a Mangapps Vasúttörténeti Múzeumból kölcsönöztek egy 1959-ből való szerelvényt, ami nagyon hasonlított ahhoz, amire szükségük volt, és azt alakították át.