Összes trivia

Artust mindig is lenyűgözte a szellemi fogyatékos emberek képzelőereje és energiája, és ezt nagyon szerette volna megmutatni a filmvásznon.
Nagyon lenyűgözte az És a nyolcadik napon (1996), és akkoriban azt gondolta, hogy végre kitárult a kapu, de úgy tűnt neki, mintha utána bezárult volna. A film forgatása során sok negatívummal kellett szembenéznie, az emberek mellékesen azt mondták neki, hogy „tudjuk, hogy léteznek; nem kell megmutatni őket!”, ami csak megerősítette a motivációját.

Ridley Scott úgy emlékszik vissza, hogy ez a film volt eddigi karrierjének legmegterhelőbb vállalkozása. 360 jelenetet kellett leforgatniuk 180 különböző helyszínen.

A Madison Gardenben készített jelenetben csak 650 jelenlevő volt valós személy, a másik 1500 „szereplő” felfújt bábu volt.

Denzel Washington többször beszélgetett az igazi Frank Lucas-szal, vásárolt neki egy Rolls Royce-t, majd rábeszélte a Universal-t, hogy legyen a film technikai tanácsadója.
Russell Crowe ugyancsak összeült a valódi Richie Roberts-szel, illetve az azóta védőügyvéddé avanzsált férfi beszédstílusát (még a zsaruévekből) gyakran visszahallgatta magnón.

Egy különleges előzetes vetítés során Alfred Hitchcock is megtekintette a filmet. Egyetlen kritikája -avagy hozzáfűznivalója- volt a filmmel kapcsolatban Mel Brooks felé, mégpedig az, hogy a zuhanyjelenetben, amikor a zuhanyfüggöny leszakad a sínről, 13 zuhanyfüggöny karikát használtak, míg a Psycho (1960) című filmben csak 10-et.

Gerard Butler 2022. október 5-én ezt posztolta Instagram-oldalán:
„Elárulok egy titkot. Egy szórakoztató kihívásnak/kísérletnek szántam ezt a filmet. Az egészet improvizáltam. Csak az első tíz oldalt mutatták meg, és még azokat is kidobták, miután forgattunk. 8 nap alatt forgattuk le a filmet. Az vonzott, hogy milyen érzés lesz jelenetről jelenetre lépni, fogalmam sincs, mit fognak rám zúdítani. Még soha nem vállalkoztam ehhez hasonlóra, és egyszerre volt kihívást jelentő és izgalmas. Nem lehet nem a jelenben lenni. Nyilvánvalóan voltak bizonyos részek, ahol egy általános irányba kellett terelni, de leginkább a nadrágszíjamnál repült a dolog. A többi szereplő fantasztikus munkát végzett, hogy engem kellett terelgetniük, mivel fogalmam sem volt, mi fog kijönni a számon. És a rendezőnknek, Brian Goodmannek – szeretlek testvér.”

Dean DeBlois Gerald Butler édesanyjának ajánlotta a filmet, aki 2025 februárjában hunyt el.

A film zenéje nemcsak Erich Wolfgang Korngold egyik legfontosabb műve lett, hanem a zsidó családban született zeneszerző életét is megmenthette: egy hónappal a költözése után következett be Ausztria náci megszállása. A filmzene megírása nagy mértékben lekötötte Korngold energiáit, korábbi magabiztossága szinte elpárolgott az új megbízásnál. A munkát csak úgy vállalta el, ha egyszerre csupán egy hetes szerződéseket kötnek vele, és bármikor kiszállhat a filmből, amennyiben nem haladna megfelelően vele. Az aláfestés ennek ellenére alig két hónap alatt elkészült, a több mint egyórányi zene tizenöt elsődleges és hat másodlagos motívumot tartalmaz. Apja tanácsára Korngold saját Sursum Corda (1919) nyitányából adaptálta Robin Hood témáját, míg a tolvajokat kísérő keringő egy 1928-as operettjéig vezethető vissza. A kíséret kiemelkedő részét képezik a forrászenék, pl. a báljelenet gyakran idézett középkori örömtánca és az útonállók indulója. A komponista végül megkapta a második Oscar-díját.

Errol Flynn és Kertész Mihály (Michael Curtiz) köztudottan ki nem állhatták egymást. A rendező titokban éles kardokra cserélte ki a vívójelenetben használt pengéket, és amikor az egyik kaszkadőr megvágta Flynn arcát, a rendező csak vállat vont, majd kijelentette, hogy így izgalmasabb lett a jelenet. Erre válaszul Flynn átugrott a díszleten, majd fojtogatni kezdte a kamera mellett álló rendezőt.

Errol Flynn élvezte a forgatást a kifinomult és könnyed William Keighley rendezővel, ugyanakkor megvetette a temperamentumos és igényes Michael Curtizt, vagyis Kertész Mihályt.