Kedvenc
Egy bizonyos pontig tetszett. Aztán ez az egész dimenzió birizgálás nekem már sok volt. Egyszerűen nem erre számítottam. Azt hittem szimplán önmagamat áldozom a Földért film lesz. Hát kicsit túltolták ezen. És megmondom őszintén, onnantól már nem is jött be. Bár a vége még elég jól sikerült. spoiler
Azért azt a 3 órát felezhették volna. Max. 2 óra bőven elég lett volna ebből. A látvány nagyon szép volt, jól összehozták, de ha 3x nem tartottam benne szünetet, akkor egyszer se. Egyszer ezt is elég volt végig ülni. Túl hosszú és hiába vannak benne izgalmas, és megható részek, egyszerűen nem éri meg ezt a játékidőt. Szép volt, jó volt, elég volt.
[1. évad]
A Zsivány Egyes óta a legérettebb tartalom a Star Wars univerzumában, ami minőségét tekintve is a csúcskategóriát képviseli, bár ez nem is csoda, hisz az említett mozifilm spin-off sorozatáról van szó. A főhőst sokan eleinte érdektelen karakternek tartották, akiről már nincs mit mesélni, azonban az írók erre gyönyörűen rácáfoltak. Az Obi-Wannal, vagy akár a Mandalórival ellentétben nem a bennünk élő gyermeket célozzák, így itt nem a túlcsorduló nosztalgiával és kötelező „meglepetés” szereplőkkel próbálják fenntartani az érdeklődésünket. Ez egy komoly történet, örökérvényű gondolatokkal, hús-vér karakterekkel, mely bemutatja a Lázadás kezdetét a kisember szemszögéből. Bepillantást nyerünk a Birodalom és a felkelés oldalán harcolók lelkébe és motivációiba, a cselekmény pedig kellő feszültséggel építkezik, melynek az évadon belül több csúcspontja is van. Ezek mindegyike kellően hatásos, magával ragad, nem vicceli el a témát és a fősodor filmjeivel ellentétben valahogy jobban átjön az események tétje is. A magasabb szintű politikai intrikák mellett látunk áldozatokat, árulásokat, szinte már tapintható belső küzdelmeket, kínt, illetve döntéseket, amiknek súlya van. Konkrétan bele tudod képzelni magad, szinte az összes szereplő helyébe, álljon az a „jó”, vagy akár a „rossz” oldalon, bár itt végre elmosódnak a határok és tisztábban érzed, hogy itt bizony rengetegen a szürkés zónában mozognak.
Természetesen a franchise-tól megszokott látvány és akció itt sem maradt el, de lényegesebben kevesebbet kaptunk belőle, mint azt az átlag rajongó megszokhatta, így várható volt, hogy valamelyest megosztó lesz, mégis azt kell mondjam, hogy le a kalappal, hogy ez a sorozat megszülethetett ilyen formában, hisz ez egy nagy fellélegzés a mostanában egy sémára épülő SW szériák és filmek között. Eme univerzum kedvelőinek szerintem kötelező darab, hisz végre láthatjuk, hogy nem csak jedikből, sithekből, nagyszájú csempészekből és fejvadászokból áll ez a világ.
ui.: Azt az 1 csillag levonást csupán azért kapja, mert az első 3 epizódban történteket egy részen belül is el tudták volna mesélni, így picit lassan indult be, de ezt leszámítva szinte hibátlan.
[2. évad]
Gyönyörű, és már-már hibátlan kapocs a Zsivány Egyeshez. Igazi, érett, a már felnőtt rajongóknak szóló háborús thriller / dráma, ami továbbra is kellő komolysággal, feszültséggel, rétegelten megírt karakterekkel és fordulatokkal mutatja be, hogy milyen események vezettek el a Halálcsillag terveinek megszerzésére indított akcióig. Véget nem érő kémkedések, cselszövések, hazugságok, és gyilkosságok hálóját láthatjuk itt, melynek minden szála olyan könnyedén simul bele az összképbe, hogy azt egyszerűen öröm nézni. A sorozat valódi fináléja persze még így is maga a Zsivány Egyes, de olyannyira erős lett ez az évad, hogy a néző garantált motivációt kap a végére, hogy sokadszor is újrázza Gareth Edwards és Tony Gilroy remekművét. Az első évaddal voltak kisebb-nagyobb problémáim, de itt már olyan magasra tették a lécet, és úgy sorodort magával az egész hétről-hétre, hogy megadom neki a 10 csillagot. A folyamatosan emlegetett mozifilmmel kiegészítve ez egy tökéletes Star Wars élmény, ami legalább az eredeti trilógia magasságaiban mozog. Csak ajánlani tudom!
Harapás (2022) 52%
Az alapsztori még a cápa nélkül is rizikós, tipikus hülyék azt hiszik övék a világ, aztán jól pórul járnak szituáció. A dráma erőltetett, csak azért fejeztem be, mert alapból kedvelem a cápás filmeket.
Zseniális. Valami ZS-kategóriás maszlagot vártam, amit valamiért túlhypoltak, de egy igazán kellemes meglepetés ért. A Venom-ot is valahogy így képzelném el, csak természetesen a chip helyett a szimbiótával a középpontban. Ezen felül örülök, hogy ezúttal egy olyan sci-fit kaptunk, ahol nem a CGI-jal igyekeznek megbolondítani a közönséget. Ettől független akadtak klisés elemei, de manapság ritka az olyan alkotás, amibe nem tudunk belekötni. Mindenesetre engem magával ragadott, az apró hibáit pedig ezáltal megbocsátom, és bízom benne, hogy kapunk még hasonló darabokat a közeljövőben.
Nagyon bírom a tengerész-nyelvezetet.