Erdélyi Tímea magyar

Csillagozni – egyelőre – nem szeretném, mivel nem láttam még annyiféle szerepben, hogy azt kellő és számomra kikezdhetetlen objektivitással megtehessem, így inkább csak szavakra hagyatkoznék.
Tímeát én eddig – ha jól tudom – két szerepben láttam. Először is, mint oly sokan, a Barátok köztben, első Tildaként. Itt túl nagy benyomást nem tett rám, ugyanakkor antipátiát sem váltott ki. (Igaz, ami igaz, miután lecserélték a sorozatban Szabó Erikára, gyorsan érzékeltem a színésznők közötti kontrasztot. Timi javára…)
A másik „találkozásunk” pedig már színpadon esett meg, nem is oly régen. És megmondom őszintén, ez az ominózus élmény volt az, ami most arra késztetett, hogy véleményt nyilvánítsak vele kapcsolatban. Nagyon tetszett ugyanis, amit láttam. Elképesztően hiteles, természetes, lendületes, bájos, érző alakítás volt, csak pislogtam. Azt kell mondjam, hogy sikerült azonnal meggyőznie, s innentől kezdve bárhol és bármiben is tűnik fel, rá mindig külön oda fogok figyelni.
(S bár nem tartozik a tárgyhoz, de ha már fentebb megemlítettem, elmondom: Szabó Erikához is volt már „szerencsém” színpadon, igaz, hogy csupán csak felvételen, de akkor is színházi alakítás okán, és hát… Ég és föld a különbség. Semmi természeteset nem találtam benne, merev is és valamiért mindig csak ugyanazt látom benne, bármit is csinál.)

Na, ennyit erről. Kedves Tímea, innentől kezdve örömmel fogok várni minden leendő „találkozást”. (Bízom benne, hogy lesz majd még alkalom. :))