You Make Me Dance (W-Story 3.) (2021–2021) 84% 43★

@Ainsel -nek hála nekem már nem is kell értékelést írnom, minden szavával egyet értek:) egyetlen ponttal egészíteném ki, ahogy ő hiányolta Shi On hátterének kibontását én ugyanannyira kíváncsi lettem volna Hong Seok korábbi életére:) miéééért ilyen rövidek ezek a sorozatok :)

Olyan kis rövidke és az utolsó rész nekem kicsit összecsapott… De nagyon megszerettem a srácokat. :)
És ezzel a W-Storykat ki is végeztem…
Egyre jobbak és jobbak ezek a koreai bl-ek…
*-*

Amennyire imádom az ilyen rövid 15 perces szösszeneteket, annyira sajnálom is, hogy sok minden elvész így belőlük. Például Jin Hong Seok tényleg csak egy irodában élt?
Akadtak karakterek, akiket finoman állon vágtam volna, de amúgy a párosunk természetesen édes volt, bár őszintén szólva nem értem a végét: mit ígért Jin Hong Seok a nőnek és végül miért is lehetett ezt felrúgni? Valahogy csak nem lehetett annyira fontos, ha másodjára végül úgy döntött, hogy mégis Shi Onnal marad… Bonyolult… Plusz ezt az epizódrésznél írtam is, hogy az utolsó két résznél a fordítás minősége leírhatatlan, amin annyira felhúztam magam, hogy arra jobban emlékszem, mint magára az utolsó két részre. :P Szomorú. Viszont ezt még el tudom képzelni, hogy újranézem.

Nem leszek népszerű vele, de nekem a W-Storykból eddig ez tetszett a legkevésbé. Pedig Won Hyung Hoon-ért odavagyok meg vissza, meg Hong Seok-ért is, meg a zongorajátékáért is. De több minden hiányzott.

Annyira rövid volt :( Érdekes a sztori, nagyon tetszett, de annyi megválaszolatlan kérdés maradt bennem. Mindkét főszereplőt nagyon szerettem. Shi On a mosolyával, a pozitív kisugárzásával egy tünemény és imádtam nézni, ahogy táncol. Hong Seok látszólag pont az ellentéte, de igazából mégsem az. Kár, hogy ő olyan ritkán mosolygott. Ez a W-Story is újranézős.

Eddig egyik W-Story sem nyűgözött le, nekem mind egyszer nézős kategóriába estek. Ezt viszont már háromszor megnéztem, és biztos fogom is még párszor. Chu Young Woo mosolya önmagában megérne 10 csillagot, a mozgásáról nem is beszélve. Látszik, hogy valóban táncos, ráadásul ahhoz képest, hogy ez az első szerepe, ez az alakításán egyáltalán nem látszott. Won Hyung Hoonnak is nagyon jól állt ez a szerep, nagyon jól működtek ketten együtt. A rövidség ellenére sikerült egy elég kerek sztorit elmesélni, bár úgy éreztem, hogy az utolsó 2 részbe túl sok mindent sűrítettek bele, ezért a vége kicsit összecsapott lett. Azt bánom, hogy Shi On anyjáról a világon semmi sem derült ki. Olvastam olyan teóriát, hogy meghalt, csak Shi On nem tud róla, vagy tudja, de nem képes feldolgozni…. hát bármilyen megoldás megfelelt volna, de végül semmi sem lett. spoiler
spoiler

Miért ilyen rövid? Most kezdhetem elölről. :)))

Eddig egyik W-Storytól sem estem hanyatt… ez viszont abszolút kedvenc lett! :) Nagyon jól mutattak együtt. :) És a tánc a végén csodálatos volt. Ezt szívesen néztem volna még tovább!

A teljes értékelés a blogon olvasható: https://koreaekkoveiblog.blogspot.com/2021/04/you-make-…

„Vívódtam, hogy írjak-e erről a webdrámáról, mert igazából másra nem volt jó, csakhogy szétcringe-eljem azt a másfél órát, ameddig tartott. De ha már ennyit rááldoztam az időmből, elmondom, miért nem tetszett – és miért tartom az eddigi legrosszabb W-Story résznek (még a Color Rushnál is rosszabbnak).

Először is, mert ez még mindig csak egy vágybeteljesítő sorozat. Mellőz minden logikát és teljesen szembemegy az emberek normális gondolkozásával. Egy 14 éves tinédzser által írt fanfiction szintjén található ez a történet, amivel nincs baj… ha 14 éves vagy. Sajnos én pár év híján 10 évvel több vagyok. A sorozat továbbra sem ad semmit azonkívül, hogy a BL kedvelők kiélhetik a vágyaikat ezen keresztül – láthatnak cukimuki szerelmet, veszekedést, csókot, szexet (! erre még visszatérünk), és a végén egy beteljesülő szerelmet. Mindezzel nem lenne baj, ha ezt sikerülne valósághűen felépíteni.
Mondom mi a problémám. A történet azzal indul, hogy főhőseink rémesen nyálas podcastot hallgatnak, és ennek köszönhetően észreveszik egymást egy busz leghátsó sorában. 10 másodperces szemkontaktus után Shi-On majdnem fent hagyja a balett cipőjét, amit Hong-Seok nagy előzékenyen kinyújt neki az ablakon. Ezután ugrás, három évvel később. Mikor három évvel később Hong-Seok meglátja Shi-On aktáját az adósok között, rögtön felismeri. Nem mintha nem hinnék a szerelem első látásban (nem hiszek), de nekem akkor se magyarázza be senki, hogy miután egyszer láttál valakit a buszon, utána 3 év múlva is emlékszel rá (és ez bármilyen hatással van rád). Ha igen, akkor az emberi kapcsolataid száma a nullával egyenlő.

Probléma numero dos: egyre hiteltelenebb, abszurdabb, nevetségesebb szituációba kényszerítik ezeket a webdrámás srácokat. Képzeld el, hogy hitelt vettél fel és a behajtó agyba-főbe üldöz. Ha csak nem vagy egy kétbites papucsállatka szintjén, akkor nem fogod beengedni a házadba, hogy aztán együtt szülinapozzatok… Mármint, emberek, csak egy pillanatra gondoljatok már bele a szituációba! Egy random pénzbehajtó, akivel reggel találkoztál először, beállít a lakásodba este, egy szülinapi tortával, te meg mintha ez tök természetes lenne, beengeded aztán leülsz vele, és kényelmesen megkajáljátok a tortát. Ismétlem: egy vadidegennel, akinek az a dolga, hogy az alsógatyát is leszedje rólad, hogyha nem tejelsz. Aki ilyen felelőtlenül gondolkozik, annak valami nagyon fontos dolog hiányzik az agyából. De jó, tekintsünk el attól, hogy a pasi egy pénzbehajtó. Hong-Seok akkor is egy idegen. Nincs az a magány, ami miatt az ember (hacsak nem tényleg mentálisan beteg) fittyet hány az ösztöneire; ami ugyebár azt mondja ki, hogy idegeneket nem engedünk be a házba csak úgy, nem fogadunk el tőlük ételt (mert mondjuk megmérgez, vagy elkábít), pláne, ha az egy behajtó, aki amúgy rohadtul le fogja vágni a függelékeidet, ha nem fizetsz neki. És utána a mi mentálisan beteg Shi-Onunk még hagyta is a vadidegen behajtó Hong-Seoknak, hogy beköltözzön a lakásába és ott aludjon. Úgy, hogy összvissz kétszer találkoztak, és abból Shi-On egyszer menekült előle. Egyetlen ember sem viselkedik így, vagy hoz meg ilyen felelőtlen és irracionális döntéseket a való életben. Értelmes emberi gondolkodás; ez az, ami hiányzik ebből a soriból.” Az értékelés folytatódik a blogon: https://koreaekkoveiblog.blogspot.com/2021/04/you-make-…

Óóó! Hát kérem szépen, lehet ám így is rövid sorozatot készíteni. És nem kell telenyomni csókokkal, meztelenkedéssel (jó, azért felsőtestet villantottak egy párszor, ám nem a romantikus jelenetekben), mégis annyira érezhető a kémia, a kötődés. Nagyon jók a színészek – és a két főszereplőnk igen helyes is. Choo Young Woo-t nemrég láttam egy másik sorozatban (a kisvárososban), ott is jól játszott, így nálam bekerült a szívesen megnézek tőle ezt-azt kategóriába.
A főnökasszony számomra kissé hiteltelenné vált spoiler. Shi On versenytársa, aki egy igazi szemétláda volt, jól játszotta a szerepét, könnyen lehetett utálni, és szépeket kívánni neki. :D
Érdekelt volna Jin Hong Seok múltja, de ez nyilván nem fért bele az időkeretbe.
Choo Young Woo-ról még annyit, hogy jól játszotta a táncost, szépen kidolgozta magát ;), és a rendező/operatőr/nem tudom, ki csinálja a kameraállásokat is jó munkát végzett, mert fogalmam sincs mennyi tánctudással, de szépen megoldották a táncos jeleneteket is.
És még valami! Tetszett ez a kontraszt köztük. A gyermeki naivság annak ellenére, amin átment (kicsit itt magamra ismertem) Shi On és az „igazi”, komoly felnőtt Hong Seok. Szépen kiegészítették egymást, és hát zsák a foltját…