Az elátkozott isten nemrég érkezett a Földre, hogy megfelelő ruhákat tervezzen az emberek számára, annak érdekében, hogy beléphessen a Mennyországba. A hozzáértő asszisztensével, Joey-val és Han Saranggal sikeresen begyógyítják az ügyfelei sebeit.
Kedvencelte 3
Várólistára tette 28
Kiemelt értékelések
Összességében ez egy remek alapkoncepcióval rendelkező minisorozat volt, ráadásul még dícséretesebbé teszi, hogy a rendező-forgatókönyvíró viszonylag kezdőnek számít. Legalábbis ezen kívül még egy sorozatot találtam, ami a nevéhez fűződik, de tekintve, hogy még MAL-on sem volt megjelölve rendezőként sem ennél a sorozatnál, és a The Temperature of Language: Our Nineteen-nél sem, pedig a net szerint annál is közreműködött.
Az első két percet gyakorlatilag visítozva néztem, annyira gyönyörű volt. Elképzeltem, ahogy a felvétel előtt ott festegetik Lee Soo Hyuk arcára a művért azon gondolkodva, hogyan tegyék még dögösebbé vele a kinézetét :D
Az alapötletet annyira, de annyira imádom. A Hotel del Lunához vagy éppen a Mystic Pop-up Bar-hoz képest most nem egy csajt, hanem egy srácot ítélnek emberek közötti gürizésre. Így is klisés? Igen. De legalább kicsit újszerű? Szintén igen. Lehet belőle egy nagyon jó sorozatot kihozni? Nagyon is. Jó sorozat is lett? Lehetett volna…
…ha egy rendes 16 x 60/70 perces sorozatot kapott volna. Minden adva volt egy fantasztikus sorozathoz. Lee Soo Hyuk egyszerűen olyan dögös, és nagyon jól hozza a karakterét. Még a sztori rövidsége ellenére is lehetett látni a változásokat a személyiségében, nagyon szerettem az érzelmeinek a bemutatását. Említettem már, hogy eszméletlenül jól áll neki ez a szerep? Csak sajnos túl gyorsan jut el A-ból (érzéketlen isten) B-be (nos, mind tudjuk, ha láttunk egy-két kdramat) lévén alig van rá 150 perce. De még így is nagyon komplex karakternek tűnt, akinek a vívódását (lenézi az embereket, de segítenie kell rajtuk, új érzések, zavar, stb) remekül ki lehetett volna boncolgatni és egy izgalmas háttértörténetetet összedobni neki. (Esetleg miket művelt istenként, ennek vannak-e következményei ezen kívül is, jöhetnének pl egyéb istenek zaklatni őt meg a csajt). Aki szintén szimpatikus, rá helyezték itt a legtöbb hangsúlyt, de az ő életét is jobban ki lehetett volna bontani, a háttértörténetét részletekben adagolni (egye fene, még egy harmadik kereket bocsánat, új second leadet is beletenni, akit manipulálhatna mondjuk egy dühös isten) Vagy akár az istennő egy adott ponton ki is törölhette volna a csaj emlékeit, csak hogy szivassa Wovent. (Na, megírom én itt a történetet, ide vele :D spoiler) És ott van Woven szolgája, aki cuki volt meg mindenki lábtörlőnek használta szegényt, szóval ő is kaphatott volna egy hátteret. Miért lóg Wovennel, ha utál itt lenni, miért ilyen hűséges hozzá, ha Woven eddig full bunkó volt vele spoiler
Szóval van egy remek alapötlet, amiből rengeteg mindent ki lehetne hozni, csodás díszletek, valamint tényleg gyönyörű ruhák kerülnek ki Woven kezei közül. Még sosem akartam ennyire egy ruha lenni, mint amikor végigsimított az anyagon. A kezei is gyönyörűek. Mentségemre szóljon, most ismerkedtem meg a színésszel, és ezért vagyok most ennyire lelkes, éppen új háttérképet keresek vele. És egyszerűen nem értem miért nem láttam tőle eddig semmit. Visszatérve az eredeti témához, a dalok is gyönyörűek benne.
Az ilyen „különböző emberek életét pofátlanul boncolgatva segítek neki mer' muszáj” történetekben mindig nagy potenciál van. Nagyon érdekes témákat lehet velük epizodikusan boncolgatni, erősíteni a történet drámai oldalát, főleg, ha egy-egy adott eset a főszereplő lelki sebeit is feltépi.
Valamint szintén kiélhetik benne a főszereplők – itt csodás istenünk – a kedvüket, amikor egy gonosz embert természetfeletti módon halálra rémítenek, hogy ne tudjon többé ártani az aktuális páciensnek. Érdekes eseteket láttunk, de megint csak ha több időt kapnak még nagyobbat üthettek volna.
Félreértés ne essék, ez így is egy jó történet, remek minisorozat, de az ember akaratlanul is sokkal, de sokkal többet akarna belőle. Nagyon-nagyon jó lett volna, ha tényleg kap egy rendes történetet. Őszintén, úgy érzem, akkor ez lett volna nekem A fantasy sorozat. Nem voltak szponzorok, mert a rendező még ismeretlen? Vagy nem mert/mertek rögtön egy hosszú sorival kezdeni? Még azt sem bántam volna, ha telenyomják – szépen tálalt – reklámokkal, plusz ha már ruhákat készítenek benne, lehetett volna a szponzor egy-két ruhamárka. Remélem még több csodás ötlet van a rendező tarsolyában, és láthatjuk is majd őket (szépen kibontva). És esetleg ezt is elő lehetne még venni és rendesen megcsinálni.
Lee Soo Hyuk minden egyes általam látott sorozatában remekel. Itt is. És megint milyen jól néz ki; istennek, gengszternek, vámpírnak, mindegy is. Ez a csávó minden téren ott van a szeren. De a szabóság is. Gyönyörű a helyszín, szépek a ruhák. És egyet értek az előttem szólókkal, ebben sokkal több van mint 8 x 20 perc. Úgy néztem volna még, mert lett volna mit.
Jószívű leszek, és én megadom neki a 10 csillagot. Lehetett volna persze hosszabb, többet megtudhattunk volna a karakterekről (ezeket mások már kifejtették), de mivel a felénél volt egy hosszabb kihagyás nekem, így az esetleges hibáira a sorozatnak nem is emlékszem. A helyszínek – maga az üzlet is – gyönyörű, a 3 fő karakter is szerethető, ráadásul érdekes témákat boncolgat. Nekem nagyon bejött. Sőt, még egy kedvencelést is kap.
Nem igaz, hogy senki nem gondolt arra, hogy ebből lehetne egy 16 részes nagy sorozat is (vagy 32x35-ös)! Minden benne van, amiből egy romantikus-fantasy-kiscomedy darabot lehetne készíteni: érdekes istenes szál (Goblin óta mennyi új van, és mégis imádja a nép!), bontogatható szereplők, remekremek színészek (Su Ji-t meg támogathatták volna, és azért volt köztük kémia is), aranyos, finom humor, gyönyörűű mély dallamok és még szebb díszletek és ruhák. Még a plakát is nagyon szép, teljesen passzol a hangulathoz. Ájfón is volt egy pár a jelenetekben, ruhákban lehetne fürödni a 16 rész alatt és az ékszerek… még a metró is beugorhatott volna. Értsd: mennyi, mennyi szponzor. Ez A tökéletes papírpaksaméta, amit ledobhatnak egy tévés asztalára, de nem?
A fejemben teljesen összeállt ennek az egész estés epizódsorozat verziója, mert ez a minisorozat nagyon, nagyon kevés egy ilyen szép történet kidolgozására. Bedobálgattak mindenféle témát, köztük a színész-dilemmát, ugye a többfajta párkapcsolati kérdést, volt itt nehéz szülő-gyermek kapcsolat és hát a várva várt pálfordulás a végén. Volt öt másodperces karácsony, halovány romantika.. Annyi, de annyi aranyos, szórakoztató és mély jelenet alapja mindez. A hangulata abszolút feküdt az ízlésemnek, de csak ezért és Lee Soo Hyukért sajnos nem tudom még jobban felpontozni.
A koreai sorozatoknál már többször éreztem úgy, hogy túl hosszúak, pár részt simán kihagyhattak volna belőlük. Ez a sorozat viszont túl rövid. 8 rövid rész, 4 történet. Egy esetre kevesebb mint 40 perc jut, ez többnyire szűken elég, de az anya-lánya történetnél már kevésnek éreztem, nem tudták rendesen kibontani. Viszont a kerettörténetre teljesen elégtelen volt a játékidő. A főszereplők viszonyának alakulása nem volt átélhető, hihető nekem. Az istennő szerepe is a levegőben lógott. Jó lenne egy hosszabb változat, mert amúgy rokonszenves volt a sorozat.
Népszerű idézetek
Woven: When you indulge in self-pity you naturally turn away from others' pain even from your beloved one's.
Woven: Hogy mer egy ember megleckéztetni egy istent?
Sarang: Joga van egy istennek megsérteni egy embert?
Woven: Egy harcos győzni vágyása sokkal fontosabb, mint egy remek páncél, ahogy a szív is fontosabb mint egy ruha.
Woven: [az emberekről beszél ]
A szívükben lehet… Szomorúság, gyűlölet, boldogság, sajnálat, meg kötődés is. És persze szeretet. Több ilyen érzést akarok. Most mihez kezdjek?
Joey: Miért lesznek szerelmesek az emberek, amikor a végén megbántják a másikat?
Woven: Mert talán bolondok?
Joey: Azt hiszem, így van. Az emberek bolondok.
Woven: De ezért is olyan érdekesek számomra.