Yagyungkkoonilji (2014–2014) 73% 4★

Meh kicsit sajnálom, mert egész jónak indult. Sztori is jó, a főgonoszunk zseniális, az utolsó részig végig a jó oldal előtt jár és akkor miért voltam már szinte mérges? mert sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle és a két főszereplőnk idióta volt >< Moo Seokkal semmi gond nem volt, zseniális kardforgató, az utolsó leheletéig hű (néha már elmebeteg módon), de rendben volt, ahogy Sang-Heon is, mint az Őrzők vezére. Viszont amit a főhősnőnk alakított attól a falat kapartam a felétől, addig még egész elfogadható volt. Kb a sorozat 60%-nál mintha elvesztették volna össznépileg az agyukat, olyan fatális hibákat vétettek, hogy rendesen vertem a fejem a falba. Nem éreztem azt a veszett nagy szerelmet sem, valahogy a kémia nagyobb volt még DoHa és Moo Seok között is…Az utolsó négy résznél úgy voltam erre öt pontnál nem adok többet, de mivel én vagyok az első értékelő, nem akarom nagyon lehúzni a %-t, mert annyira azért rossz sem volt. Most befejezve a sorozatot kicsit mérges vagyok az utolsó pár részért. (Amúgy a befejező rész jó lett)
Színészi játékban viszont a Sadam-t és a Királyt alakító két színészt kiemelném. Sadam zseniálisan szemétláda volt és nagyon gyönyörűen kavarta a lapjait, hogy minden úgy legyen ahogy ő akarta. A királynál pedig a színészi játék nagyon szépen kijött, a hol részeg, hol elmebeteg, hol skizofrén, hol éppen józan szerep. Jah a Lee Rin-t alakító gyerek színész hangja rémálmaimban is üldöz, alig vártam , hogy a múltas részeknek vége legyen. Ahogy az a gyerek sírt a szőr is felállt mindenhol rajtam…viszont a kislány szellem annyira cuki volt♥♥
A kinek ajánlanám részt inkább most kihagynám:P