WALL·E (WALL·E 1.) (2008) 86% 654★

Nagyon de nagyon szeretem ezt a mesét, még apu vette meg nekem, sajnos nem moziban láttam, gyerekként nem nagyon szeretem moziba menni. De akkor is hatalmas élmény volt, igaz az zavart akkor benne hogy nem beszéltek. Azóta már szerintem 2-szer láttam és egyszerűen csodálatosnak tartom az egész történetet, és igaz hogy az első fél-háromnegyed órában nem szólalnak meg, de szerintem az is tökéletes, annyira hangulatos.
A üzenete is nagyon szép és egyáltalán nem szájbarágós, sajnos ha így haladunk akkor a mesében látottakhoz egyértelműen közelítünk. :(
A szereplők tökéletesek, a Kapitány beszéde nagyon tetszett. :))) De a kedvencem egyértelműen Wall-E. Imádom! ❤
A soundtrack pedig tökéletes. https://www.youtube.com/watch…
Biztos hogy még sokszor megnézem. ❤❤

Nagyszerű és szerethető mese, ami sokkal aktuálisabb most, mint a megjelenése idején. És ez elég szomorú. Tanulhatnánk belőle, de nekünk az nem nagyon megy. Egyébként kedves történet, nagyon egyszerű, de remek szereplőkkel. Nekem ez ilyen mindenkinek-látnia-kell típusú alkotás.

Erre a mesére nem lehet mást mondani, minthogy cuki. WALL-E igazán aranyos robot, aki még hasznos is. EVA pedig egy nagyszerű robotlány. Az ő történetük és egymásra találásuk pedig szerethető volt. Igaz, akadtak itt is problémák, de összefogással simán megoldották. :)

Az első 45 perc tökéletes. Úgy, hogy egy szó sem esik benne. Azután is jó, de addig!

12 éves film, de ma még aktuálisabb, mint akkor volt, és ez szomorú.
Kisfiam imádta a maga értelmezési szintjén és én is a sajátomon; a rengeteg utalást, geget, nüanszot.

Kétszer aludtam el rajta, úgyhogy még mindig nem tudom, mi a vége.

Már sajnálom, hogy amikor először nyílt lehetőségem megnézni, akkor nem igazán tudtam figyelni a történetre (a gyerekek nézték igazából) Sokszor volt, hogy míg ment a mese én tettem vettem a háttérben. De mivel ennek nem igazán van szövege, nem tudtam követni. Most viszont leültem és végignéztem és megszerettem. Remélem sosem jutunk el idáig, úgy értem az emberiség.

Aranyos és tanulságos, de ez minden. Az első fél órát rettentően untam, utána kissé jobb lett. Talán ha gyerekként látom, akkor jobban tetszett volna, de így nem jött be. Kisfilmként jobban működnek az ilyen történetek. Kiszámíthatóan sablonos, főleg a vége. Ezer és egy ilyet láttunk már, az emberiség meg úgysem tanul semmiből.
Másrészt, hogy a fenébe tudtak lábra állni az emberek a végén. Olyan alkattal jó, ha a felnőttkort megérték.

Ez nagyon aranyos volt. ^-^ WALL-E eltántoríthatatlansággal vegyes esetlenségén jókat nevettem, mint ahogy EVA célorientáltságán is, ahogy eleinte egyszerűen sehogy se vette észre, miért követi mindenhová ez a rozsdás kis szerkentyű. Mese létére se nem komolytalan, se nem nyálas, se nem szájbarágós. Az üzenetet végig érzékelhető, elgondolkodtató, mégse éreztem azt, hogy a készítők kalapáccsal meg kis vésővel akarják a fejembe verni, hogy mi a tanulság, hogy mihez kell tartanom magam, hogy mi az elfogadott kép a világról stb. Ez meg bármennyire is apróságnak hat, igazán példa nélküli, ami azt illeti, nem is gondoltam, hogy fogok találni olyan mesés történetet, amiben nem fájdalmasan konkrét, hülyének nézős a közlésmód, amit ennyi idős fejjel is abszolút jónak találok. Abszolút megérdemli az Oscart, a BAFTÁT és a Golden Globe-ot. Valami eszméletlen, hogy a robotok csak egymás nevét ismételgetik, különféle sípolásokat adnak ki, a szemük tartását változtatják, mégis sokkal többet, sokkal emberközelibbet adnak át, mint rengeteg húsvér színész.

Egyedül a kis rovartól tudtam volna eltekinteni… ahhoz képest, ami… egész kedves figura lett ő is… de száz szónak is egy a vége, kimondhatatlanul utálom a fajtáját, az összes ízeltlábút. >.<

Egy olyan lebegő fotel pedig kell nekem! :D

Aranyos volt, de alig bírtam ébren maradni a közepétől. Érdekes kérdéseket vet fel, elgondolkodtatja az embert, de egyáltalán nem maradandó az élmény amit nyújt.