Voice (Voice 1.) (2017–2017) 87% 15★

Az eleje és a vége nagyon jó, de közben majdnem elvesztettem az érdeklődésem. Legjobban a pszichopata gyilkos tetszett, ha lehet ilyet mondani.

Ez egy nagyon-nagyon jóindulatú nyolcas…az eleje rettentően jól indult, szuper intelligens sorozatgyilkos az ügyek is izgalmasak voltak, de aztán jött pár unalmasnak induló ügy, aztán persze kiderült minden egyes bűnügy valahogy kapcsolódik a főszálhoz, de picit erőltetettnek éreztem . Az esetek tényleg erőszakosak, de legtöbbször a hangoktól állt a hátamon a szőr nem is annyira a látványtól.
Karakterekkel is bajban voltam. Kang Kwon Joo-t igazából a végéig nem tudtam igazán megkedvelni. Sokszor jéghideg fejjel viselkedett aztán a következőben fél másodperc alatt elvesztette az agyát és hibát hibára halmozott és valahogy olyan furán beszélt:P Fene sem tudja…Moo Jin Hyeok karaktere is érdekes volt, abszolút impulzív ember, abszolút nem érdeklik a szabályok . Egyetlen dolog érdekli elkapni a bűnözőt és minél jobban fáj nekik annál jobb:D Az elején teljesen az érzelmei irányítják aztán azért szépen lassan stabilizálódik, ahogy haladunk a történetben(azért Jang Hyeok szuperül hozza a zsarut ♥♥). Mellékszereplőket viszont csipáztam :) Dae Shik aranyos és szupportív volt, azt sajnáltam , hogy a hackerünkből és a nyelvzseninkből nem hozták ki a maxot. Még valamennyire Oh-t kihasználták, de a nyelvészünket egyáltalán nem. Onnantól pedig, hogy kiderült ki a „főgonosz” igazából elég hányja-veti módon jutottunk el a megoldáshoz.
Kinek? romantikus szál tényleg 0, nyomozós, de annyira nem kell a nyomozásokra figyelni, nem nagyon vannak bújtatott „nyomok”, eléggé véres és realisztikus. Tulképp aki egy „könnyed” erőszakos krimire vágyik:P
Update: 2018-ban jön a második évad!

A koncepció nem volt rossz, az alapján megoldani bűneseteket, hogy milyen kifinomult és érzékeny hallása van az egyik főszereplőnek. A heti ügyek részben érdekesek és izgalmasak voltak, vártam, hogy mi sül ki belőle, máskor meg dögunalom és alig bírtam végigülni.
Sajnos a karakterek sem nőttek a szívemhez, más szerepben sokkal inkább megkedveltem a színészeket. Az átívelő eset/szál eleinte nagyon titokzatosan van prezentálva, aztán valahol félidőben kiderül a tettes személye és már nem akkora izgalom, amikor a csapat tagjai botorkálnak csak a sötétben.

A sok „romantikus nyál” után nagyon ütött, főleg az első pár rész (anyum félig letakart szemmel nézte) lelkileg elég megrázó volt. Nagyon tetszett a sorozat témája, a „vámpír” hallású diszpécser és a kiégett rendőr nyomozása. Direkt írtam diszpécsert, mert Kang Kwon Joo messze áll a rendőrtől, vészhelyzetben áll és néz, mint borjú az újkapura és várja a csodát vagy épp a nyomozókat hogy megmentsék a szorult helyzetből. Moo Jin Hyeok és Kang Kwon Joo kapcsolat eleinte nagyon ellenséges és gyűlölködő, de szépen lassan kialakult a bizalom egymás felé, a közös „cél” összehozta őket szakmailag és emberileg is. A korrupció itt is nagy szerepet játszott, a lefizetett emberek eléggé megkutyulták a dolgokat, akadályozták a nyomozást. A sorozatnak elég sok logikai „hibája” volt amitől nem tudtam eltekinteni. Az utolsó résznél viszont már agybajt kaptam, ennyit töketlen, béna rendőrt egy rakáson még nem láttam… csodáltam nagyon hogy spoiler nyomozó életben maradt miután agyonverték a 2kg-s vasgolyóval…

Szerintem vérprofi, viszont a jelenetek nagyon erőszakosak, brutálisak. Nem tudtam végignézni egyben az évadot, pont ezért. Muszáj szünetet tartani.