Vaják: Szirének a mélyből (2025) 72% 45★

Jajj… A kis hableány Vaják verziója, ami nem is lett volna rossz, de sajnos sziruposabb (és butább) a kelleténél.

Két nagy bajom volt még vele:
– kiszámítható
– Geralt az agyamra ment, főleg (megint) ezzel a szinkronnal -_–

Összességében untam, A farkas rémálma jobban tetszett.

Sokat gondolkodtam amíg néztem. Most olvastam újra frissen a novellát, hogy biztos legyek abban mit látok és mit tudok. A csillagokkal bajban vagyok, mert viaskodom önmagammal.
Amivel elégedett vagyok:
-Doug Cockle hangja <3 – a játékokban végig ő volt Geralt hangja. Oké, az elsőt szinkronosan játszottam, de a második és harmadik részben ez a hang a mindennapjaim részévé vált. Megnyugató és otthonos. És annyira jó volt újra hallani…. (és köszönöm Cavillnek, amiért mindent megtett anno a sorozatban, hogy ez az orgánum ismerősen csengjen ott is). Szóval oké, örülök Joey Batey-nek és Anya Chalotra-nak is (a sorozatbeli Kökörcsin és Yen), de a játékos Geralt hangért örök hála
-a látvány. Az anime világ határozottan jól áll a történetnek és törekedetek az igényes kidolgozásra.
-a zene. A spoiler való viaskodás alatt ahogy felismerhetővé váltak a sorozat harci jeleneteinek dallamai kissé megdolgozva
-figyeltek Essi hajára, a szemébe lógó kósza fürtökre.

Ami nem tetszik, de jobb kedvemben talán meg tudom magyarázni
-az ember-sellő pár történetének kibővítése és a végén a megcsavarása. Ez a történet kerek egész volt enélkül a körítés nélkül is, bőven elég lett volna a kis hableányból annyi utalás, amit Kökörcsin kitalál a könyvben. De oké, ráhúztak kicsit…nagyon….benyelem, ha azzal magyarázzuk, hogy a novellában spoiler. Ha úgy vesszük, itt meg a csavargatások legalább okot és indokot adnak a döntésre, bár ugyanezzel meg az a baj, hogy áldozat valódi mértéke csökken spoiler. Az utolsó kockákon a spoiler viszont jó utalás volt arra, mit tettek korábban az emberek ugyanennek a „problémának” a megoldására.

Amiért kifejezetten haragszom:
-Geralt és Essi történetének elnagyolása, szinte kicsontozása. A novella címének (Némi áldozat) oka volt. Nemcsak a sellők, hanem az ő történetük részéről is. Sőt. Igazából ez a történet az ő történetük volt, aminek „csak” a körülménye volt a helyszín és a másik történet. A novella végén spoiler. Itt ez az egész egy szinte spoiler volt kettejük közt. És ez a változtatás nem volt szép.
-Ugyanezért haragszom a kék gyöngykagylós rész teljes kihagyására.

Kiváló feldolgozása a Némi áldozat című novellának, remek harc- és szereplőábrázolásokkal. Még a dalolászást sem bántam. Bár két dolog túlzó lett: 1.) Geralt már repülni is tud, vagy legalábbis a levegőben megállítja az időt, hogy gondolkodjon; 2.) a végső nagy csatában olyan über-epic képességeket mutat, amit az összes cheat-kódot egyszerre használó gamerek is megirigyelnének (de hát ez az anime stílus).

Sellőül az, hogy „De majonéz” azt jelenti: Ez szerelem. XD

Sajnos hozta a tipikus netflix witcher szintet avagy hiába jó a látvány meg a zene ha teljesen átírták a történetet…. (ezért sem teljesen értem azt aki szerint ez jó feldolgozás volt..)
Az eredeti, közkedvelt történetnek a Geralt-Essi kapcsolat a lényege, mellékesen meg van egy kis ellentét az emberek és vízi lények között.
Ebből mi lett? Geralt és Essi között van valami mellékes barátság extrákkal, a lényeg egy gigantikus háború a két fél között a legegyértelműbb „A kis hableányos” részekkel (most komolyan képesek voltak belerakni egy lényegében Ursulát és egy konkrét disney dalt? Mármint az eredeti is azért egyfajta paródia, de több benne az eredeti gondolat). A konfliktus kibontása még annyira nem is lett volna rossz, ha közben nem veszik el a lényeg…
Plusz ugye az megvan, hogy a könyv címe Little Sacrifice (magyar fordításban Némi áldozat) ami arra is utal, hogy spoiler
A hab a tortán már csak az, hogy a novella vége azért is szomorú és emlékezetes, mert spoiler
Sokan szidják amúgy Essi akcentusát, de azzal őszintén nem volt bajom.

Összességében ja…egy remek történet lett ismételten lerombolva a netflix csodás „írói” által.

Nekem tetszett, kivéve az éneklős részt. Geralt és Kökörcsin újabb kalandja izgalmas volt és a vége egy kicsit másképp alakult, mint ahogy vártunk volna a sztori alapján, de jó volt ez így. A harci jelenetek és a kardcsaták (Geralté) mozgalmasak voltak és a vaják képességeit is megmutatta. (Nem tudom miért, kicsit jobban érdekelnek ezek az animációs Vaják sztorik, mint a sorozat, de egyszer azt is végig fogom nézni).

A Szirének a mélyből jól eltalált elegye Sapkowski eredeti Vaják-világának és a Netflix adaptációjának. A történet ügyesen gondolja tovább az eredeti novellát, izgalmas és fordulatos, és a mellékszereplők is kellő figyelmet és kidolgozást kaptak. Az akciójelenetek jól megkomponáltak, a szörnyek és a varázslatok pedig látványosak. A Liam Hemsworth-féle Geralttal érkező 4. évad előtt egy remek film, ami megidézi a jól sikerült 1.évad hangulatát és Sapkowski receptjét: szörnyek+morális dilemmák+egy fehér hajú vaják=ütős fantasy.

Bővebben: https://www.roboraptor.hu/2025/02/18/vajak-szirenek-a-m…

A filmet készítő stúdió másodszor ugrott neki a témának, s mivel az előző porbálozásuk nagyon jól sikerült, így nem kis elvárásokkal viseltettem a film irányában. Nos, sajnos ezeknek az elvárásoknak sajnos csak részben sikerült megfelelnie a Netflix produkciójának.
Kezdem azzal, hogy az anime stílus eszméletlenül jól áll neki. Az animációk gyönyörűek, a hátterek megrajzolása egyszerűen zseniális.
A nagy gond a történettel volt. A cím ismeretében nem hiszem, hogy orbitálisan nagy sopiler lesz, ha elárulom, hogy a kis hableány történetét meséli el, csak sötétebb köntösben. És gerincnek, váznak ez jó is lenne, de sajnos az egész klisés, semmi olyan fordulat nincs az egészben, semmi, ami váratlan lett volna a fenti mű ismeretében.
A karakterek – mármint az újak – egészen jók lettek, bár a szirének kidolgozatlanok lettek, és a fő genyó motivációja is kicsit ilyen mondvacsináltnak, súlytalannak tűnt. És nem szoktam a szinkronhangokat minősíteni, de Essi hangja valami borzalom.
Ezen kívül pár furcsaság még zavart, mint például nem volt Geraltnak ezüst kardja; egy ponton egy bárd úgy ment be, és beszélt egy herceggel, mintha csak a testvére lett volna stb.

Amúgy mókás volt ez, szerintem jól állt a sztorinak a formátum. (Sokszor eszembe jutott egyébként az Égi hivatalnok áldásának és az Aang legendájának a rajzolásához:D)
Érdekes volt ez a kis hableány feldolgozás, nekem nagyon tetszett, kreatív volt, megtartott pár elemet, mégis nagyot tudott csavarni rajta, ami még így is úgymond párhuzamba maradt az eredetivel. Szóval királyság! spoiler
A humora is rendben volt, még mindig briliáns a Kökörcsin-Geralt duó. Örök kedvenceim!
Ami még szuperjó volt, hogy nem szerepelt benne Yenefer, csak néhány visszaemlékezésben. Na mármost, érdekes a kapcsolatom a kis boszorkával: ha csak az ő sztoriját nézzük, akkor imádom, izgi a karaktere, jó a háttérsztorija, csúcs, csúcs. De ha arra kerül sor, hogy ő és Geralt egy helyen legyenek, hát azt nehezen viselem el. Valahogy sose csúszott nekem kettőjük kapcsolata, nem látom köztük a kémiát, igazából se a testit, se a lelkit. Szóval… meh.
Szerintem ebben a filmben az a kis szöszi csaj sokkal mókásabb lett volna Geralttal. De mindegy is.
Jó volt kicsit Kökörcsin hátterébe belelátni, hogy honnan jött, hol nőtt fel, kik vették körül.
Szóval nekem tényleg tetszett, jó grafika, jó karakterek, jó humor, jó plottwistek. Ajánlom! spoiler
spoiler

Mint a falat kenyér. Mint korty víz a szomjazónak.
Úgy kellett ez a Netflixes „Vaják” érának.
Kegyetlen, véres, aljas és nagyon „Witcher”, ahol cinikusnak lenni nem ajánlott, hanem kötelező. Akkor is, ha nem mindig kifizetődő.
Mert se szép, se rím nincs e dalban.
S nincs is rá szüksége.