Tada-kun wa Koi wo Shinai (2018–2018) 77% 15★

Ez az anime jót tett a lelkemnek. Egy tipikus tündérmese, mégis közel került a szívemhez. Még túlzások és klisék is voltak benne, de olyan aranyosan lett tálalva, hogy ez sem zavart. A karakterek nagyon szerethetőek. Itt még az „ellenfél” is úriember :D Szívesen élnék egy ilyen világban :) A legszimpatikusabb nekem Hinako volt, ő olyan visszafogott és csendes. A fiúk közül Kaoru és Charles , de én mindenkit szerettem. Teresa egy álomvilágban él, amit végülis sikerül valósággá váltania. Alex realista, de ő is szeret álmodozni. Senki nem szeret beszélni az érzéseiről, mégis a gesztusaik, berögződéseik mindenkit elárulnak. És igen, ha van rá lehetőség, nem kell erőltetni azt, ami nem működik, hanem váloztatni kell, elindulni egy jobb úton. Én drukkolok Pin senpai-nak is, hátha egyszer rájön, ki is Hina valójában XD Kaoru egy igazi barát, lökött, egoista, önimádó, de akkor is kedves, segítőkész, mindig ott van, hogy felvidítson. Nyanko big macsek is jópofa. Tetszettek azok a részek, mikor Charles és ő „elbeszélgetnek” XD
Az opening és az ending is nagyon szép, a zene mindvégig hangulatos. A grafika is tökéletes. A történet tényleg nem ad sok újat, de örülök, hogy a fényképészetről is megtudhattam kicsit többet. :) Én mindenkinek ajánlom, aki könnyed kikapcsolódásra vágyik. Vicces, szórakoztató és nem vontatott.
Így a végére:
„Mindig nyisd ki a szíved szivárványát!” (Rainbow Shogun)

Valami bűbáj ez a történet; tele van szeretettel és barátsággal, nem a rivalizálásra épül. Az összes szereplő nagyon kedvelhető, bár engem Hajime-chan és Ijuuin-kun határozottan idegesített; utóbbi azonban igazán príma barátnak bizonyult. Nagyon szép és ártatlan a romantika is. Kicsit sajnálom, hogy kevés idő jutott a mellékszereplőknek, mert minden karakter megérdemelt volna minimum egy epizódot. A cselekmény szépen, lassan haladt előre, de az utolsó két epizód nekem nem igazán tetszett. Értékelem ezt a megoldást és nem tudom, hogyan variálnám át, de nem éreztem az igazinak. Mindenesetre kellemes és könnyed, szerelmes kikapcsolódás volt ez az anime, igazán szerettem.

Aranyos, kedves, bájos, bármikor újranézhető spoiler. Semmi nagy világmegváltás, de mégis annyira kis szívmelengető egy túlsúlyos macsekkal, zárkózott sráccal, hebrencs hercegnővel… folyamatosan a Római vakáció járt a fejemben Audrey Hepburnnel, csak itt nem Rómában vagyunk spoiler… és a szezon legjobb főcímzenéje… funkpop japán módra.

Ez a jobbik fajta romantikus anime. Remek volt, vicces, érzelmes, szórakoztató és kerek. Logikai buktatók vannak benne, meg egy kicsit túl mézes-mázas, de lehet, hogy ez az egyik megnyerő bája. Mindenképpen ajánlom mindenkinek, aki egy könnyedebb, de érzelmekkel teli és szívmelengető animére vágyik.