Besztercén meghal a rokonokkal hadilábon álló gazdag Gregorics. Mindenét fiára, Wibra Gyurira hagyja, de a nagy vagyon nem kerül elő. A bútorok elárverezése után az apróbb ingóságok az ócskás Münz birtokába jutnak, köztük egy piros esernyő is.
Münz éppen Glogován halad át, amikor… [tovább]
Szent Péter esernyője (1958) 66★
Képek 9
Szereplők
Forgatókönyvíró
Operatőr
Zeneszerző
Kedvencelte 5
Várólistára tette 27
Kiemelt értékelések
krlany
Imádom az ilyen békebeli filmeket… Már többször láttam, de most már vagy jó sok éve nem. Egy kicsit jobbra emlékeztem. Mindenesetre Törőcsik Mari milyen fiatalka volt…
Czoff
Nekem élvezetesebb volt a könyv: a magam képzelete alapján alkottam meg az alakokat, akik egy két kivételtől eltekintve nem hasonlítottak a filmbéli szereplőkre.
Szeretem a kosztümös filmeket, szeretem a magyar filmeket, de ez valahogy még nagyon az eleje. Olyan merev volt, olyan mesterkélt néhol, de azért bájos, kikapcsoló történet.
csingillin
Olyan, mint egy jól eső, langyos nyári zápor: megmos, felüdít, és hagy egy cseppnyi varázslatot a válladon. Nem harsány, nem modern – de pont ez a bája. Olyan érzés, mint amikor a nagymamád mesét mondott, és te tényleg elhitted, hogy az ernyő alatt áldás lakozik.
A történet végtelenül emberi, a karakterek esendőek és szerethetőek, a humor pedig finoman magyaros: hol kacagtató, hol szelíden szúr. És persze ott az ikonikus ernyő, amit körbeleng a hit, a szeretet és egy falusi legenda súlya. Mindez úgy van tálalva, hogy még a cinikus néző is elmosolyodik a végére.
A film gyönyörűen idézi meg Mikszáth világát, ahol a vidéki élet egyszerre varázslatos és komikusan valóságos. A rendezés nem tolakodó, a színészi játék pedig pont olyan, amilyennek lennie kell: természetes, szívből jövő.
Ajánlott mindenkinek, aki szereti a klasszikus magyar irodalom filmes feldolgozásait, a kedvesen abszurd falusi történeteket, vagy csak vágyik egy kis lelki napsütésre – akkor is, ha közben esik az eső
