A szórakoztató irodalmi talk-show, amiben eddig nem ismert titkaikról vallanak sztárvendégek.
„A beszélgetések témái és fordulatai rávilágítanak arra, hogy a versek rólunk, a mi életünkről szólnak, és magunkkal szembesülünk, ha verset olvasunk, hallunk, nézünk: szembesít a saját… [tovább]
| Lutter Imre | műsorvezető |
|---|---|
| Mácsai Pál | vendég |
| Gubás Gabi | vendég |
| Gajdos Tamás | vendég |
| Hajdu Steve | vendég |
| Azurák Csaba | vendég |
| Ceglédi Zoltán | vendég |
| Törőcsik Franciska | vendég |
| Kovács András Péter | vendég |
| Nagy Sándor | vendég |
Gyártó
ATV
– Amikor elkezdtem mondani, akkor voltam 35, most vagyok 60. És amikor arról ír, hogy ő 50 évesen beleszeretett Radnóti Zsuzsába, aki akkor még nem volt 20… És, hogy ez milyen abszurd és milyen bonyolult, és, hogy mennyire természetes mindeközben… Azt 35 évesen teljesen máshogy mondtam, mint 60 évesen. De ez csak egy igen egyszerű példa. Hát mindenhez változik az ember viszonya, ahogy múlik az idő. És tényleg nagyon régóta van műsoron. Tehát 25 éve… És az alatt… Az alatt egyszerűen forgott velünk az idő. Tehát, változik a nézőpont. Teljesen másképp gondolok öregedésre, teljesen másképp gondolok fiatalságra, de még akár ezekre a nagy traumákra is, meg eseményekre is, amiket ő ott megír.
– Úgy érzem, hogy ez a három típusú kapcsolat létezik. Az első, amikor elvesznek belőled és még annyi se vagy, mint amennyi önmagadban lehetnél. A másik, amikor nem vesznek el belőled, de nem is adnak hozzád. Amikor éldegéltek ketten egymás mellett – hozzáteszem, nagyon boldogan. Mert rengeteg ilyen kapcsolatot ismerek, ahol boldogan egymás mellett élnek, de nem adnak egymáshoz, de nem is vesznek el. És a harmadik típusú kapcsolat, vagy, én úgy nevezem, hogy találkozások, amikor… Amikor azt érzed, hogy megtaláltad a másik feledet, hogy a másik kiegészít téged, illetve te is kiegészíted őt. Tehát, ahogy az előbb mondtam, a jin és jang jel… Amikor ami benned nincs meg, az benne van meg, ami benne nincs meg, az meg benned. Tehát amikor azt érzed, hogyha melletted van, akkor a csillagokat le tudod hozni az égről. Mert hiszen több vagy, mint amennyi önmagad lehetnél! Tehát amikor így egyszerre csak összeadódik, és így vagytok ketten egy egész. […] Ami azt gondolom, hogy nagyon-nagyon-nagyon kevés és nagyon áldott dolog, hogyha az ember egyáltalán megtapasztalhatja ezt a fajta kapcsolatrendszert. De hát az a cél, hogy megtaláljuk és valahogy bevonzzuk magunknak. És észrevegyük a másikat! […] Egyszer csak úgy… Mégiscsak én is észrevettem, ha más szemléletből néztem, hogy… Őt… Őt kerestem és ő is engem keresett.
„Én sem volnék, ha nem volnál,
ha te hozzám nem hajolnál,
te sem volnál, ha nem volnék,
ha én hozzád nem hajolnék.
Osztódom én, osztódol te:
só vagy az én kenyeremben,
mosoly vagy a bajszomon,
könny vagyok a két szemedben.
Köt a vére, köt a vérem:
szeretőm vagy és testvérem.
köt a vérem, köt a véred:
szeretőd vagyok s testvéred.
Szellőm vagy, ki megsimogatsz,
viharom, ki szerteszaggatsz,
szellőd vagyok, ki simogat,
viharod, ki szétszaggatlak.
Ha nem volnék, te sem volnál,
én sem volnék, ha nem volnál.
Vagyunk ketten két szép nyárfa,
s búvunk egymás árnyékába.”
