Sodródás (2018) 75% 205★

Nem tudom mit gondoljak erről a filmről. Tetszett nekem, látványos volt, főleg amikor ki vitorláztak, és az óceános részek nagyon gyönyörűek voltak. :-) Vártam ezt a filmet, és feltűnt, hogy igaz történet alapján készült, bár a könyvet még nem olvastam, de azért tetszett. A csajjal már nem vagyok annyira kibékülve, nem csípem Shailene Woodleyt, ezt a filmet leginkább Sam Clafin miatt néztem meg csak, mert annyira imádom ezt a pasit. De miért kell spoiler Igazságtalanság, hogy mindig csak ő, és nem éppen fordítva, szívesen megnéztem volna most az egyszer, hogy a csaj fog eltűnni. De nem. Pfff… Én teljesen bekajáltam az egészet, és amikor magadhoz tért Tami egyből húztam a számat… Egyébként jó alapsztori, kicsit már hatás vadász, már annyi túlélős film van a világon. De azért nagy bátorság kellett ehhez az egészhez, hogy átutazzák az egész óceánt, ezzel a vitorlással. :-D

Ha kérdezné valaki, hogy miért nem nézek drámát… hát ezért. Jól beleélem magam a happy endbe, aztán puff. Jó mondjuk, ha ismerem az igaz/eredeti történetet, más a szitu, de fogalmam sem volt, hogy ez lesz a vége. Ez most ráadásul jól pofára ejtett, mert végig elhittem, hogy spoiler Egyébként a látvány szép, a színészek jók, bár nem értem, hogy Shailene miért nem viselt soha melltartót. Ha véletlenül volt rajta bikini, akkor is átszúrta a mellbimbója a képernyőt.

Nem igazán kötött le ez a film, az időben ugrálás kifejezetten idegesített benne. Tami karakterét nagyon nem tudtam megkedvelni. Ettől függetlenül szép helyeket is mutatott be a film a visszaemlékezésekben és a zene is jó hangulatteremtő elem volt. Mindettől eltekintve nem jött be a film, túlélős témában biztosan van ennél izgalmasabb is.

Nagyon haragszom erre a filmre! Borzasztó rosszul esett, amikor Tami szembesült az igazsággal, és kb. ez is volt az egyetlen nagyot ütő jelenet.

Dialógusaiért arany lócitromot neki!
Amúgy, amiről szólni akar, abban meg unalmas, sokadik plágium már. Szóval csecsemőknek megható filmdráma is, akár.
Mondhatnám (szigorúan magamban, ugye), hogy fenséges tengeri képeket mutogat (horizontpornó), de ezt filmnek eladni olyan, mint moziplakáton hirdetni a Duna tv egykori akváriumi életképét vagy most a upc tengerpartos, stéges hullámverését…

Nem szeretem Shailene Woodley-t, de nagyon kíváncsi voltam a filmre, mert volt 2 mondat az előzetesben, ami nagyon felkeltette a figyelmemet.
Iszonyatosan a hatása alá vont a film, kijöttem róla és még hosszú percekig spoiler. Érzelmekkel teli film, ami egy fiatal pár egymásra találásával kezdődik, majd a küzdelmükkel folytatódik a nyílt vízen. Nagyon érdekesen volt megcsinálva, hogy a legrosszabb résszel kezdődött, majd onnan tekintettünk vissza néha a kezdetekre.
Bennem annyira mély nyomot hagyott, hogy valószínűleg nem lesz többször nézős.

Nem azt kaptam, amit vártam, és ettől kicsit elszontyolodtam a film végén. Látványos volt, a szereplők is egész okésak voltak, de valahogy így az összhatás nem hagyott bennem maradandó nyomot. Pedig nagyon vártam erre a filmre, és féltem is az elején belekezdeni. Kár, hogy csalódtam.

Határozottan egyszer nézős filmnek gondolom, annak tökéletesen elment, de nem kaptam kedvet sem a vitorlázáshoz, sem a tengeri élethez. Amúgy is ősi félelem van bennem a víz iránt, ezek a filmek csak hozzásegítenek az érzéshez.
Tetszett a több idősíkon futó történet, nem volt zavaró, és így végig fenntartották az érdeklődést. A főszereplők is jók voltak, a színészek remekül alakítottak, és hát igazából a fordulat a végén bár nem számítottam rá, azért nem lepett meg annyira, mint vártam, olyan belenyugvóan tudomásul vettem, és ennyi. Érdekes, elgondolkodtató is valamennyire, főleg, mivel igaz történet.

Bár szép alakítás volt mindkét színésztől, mind Shailene Woodleytól, mind a drága Sam Claflinemtől… Mégis maga a film nem adott nekem olyan élményt, amelyet én vártam volna tőle. Ami kimondottan nem tetszett, az a rengeteg időbeni ugrálás. Zavaró volt, csupa kapkodás. Az eleje valamiféle in medias resszel indult, később ismerkedhettünk meg a cselekmény kronológiai kezdetével. Szerintem sokkal élvezhetőbb lehetett volna, ha úgy haladnak az események, hiszen a vihar kitörésééig majdnem egy órát kellett várni így is. És hát maga a sodródás, amiről a film a címet is kapta, nem egy akciódús alap, reménykedtem, hogy valami eseményekkel teli filmet láthatok a végére. Hát nem így történt. Így visszatekintve sajnos kidobott időnek élem meg ezt a másfél órát, ugyanis ami még jobban kiakasztott, az a vége. spoiler

Meglepően jó film, amiről nem gondoltam, hogy ennyire tetszeni fog. Az „igaz történet” tudata adott egy extra adag izgalmat, de teljesen át tudtam élni a helyzetet, mert habár szeretem a vizet, a nyugodt, tengerpart közeli lubickolásokat és az effajta közeget, ha komolyra fordulna a helyzet, én valószínűleg már a rettegésbe belehalnék. A vége kellőképpen megdöbbentő volt, hogy utána még hosszan eltöprengjek a dolgokon.