Sea Opening (2018) 80% 1★

Először is fogalmam sincs, mennyire is értékelhetnék egy olyan filmet, amiből szinte semmit nem értettem. A felirat hiánya volt a legkevesebb, bár tény, hogy sokkal több mindent értettem volna, ha lett volna, de általában azért még így is sikerül összeraknom a sztorit valamennyire, de itt annyira kusza volt, hogy végig csak pislogtam, hogy akkor most mi van? Amikor már kezdtem úgy érezni, hogy na, talán mostmár kezdek érteni valamit, akkor kezdődött minden elölről, hogy ismét elvesszem a fonalat. Komolyan egy bizonyos ponton újrajátszották az adott jelenetet, hogy aztán másképp folytatódjon, és ezt többször is megcsinálták. Szóval elég kusza volt számomra nem csak a sztori, hanem egy-egy jelenet is, illetve hogy ki mit akar, milyen szerepet játszik közre. A színdarabból, amit előadtak sem sok mindent értettem, de elég elvontnak tűnt, sőt megkockáztatom, hogy pszichológiai jelentéssel is bírt, ahogy az egész kuszaság is egyben.
Egyébként egész egyszerű okom volt megnézni a filmet annak ellenére, hogy tudtam, sokmindent nem fogok belőle érteni (bár azt nem gondoltam, hogy ennyire sokmindent… XD), mégpedig a színészek miatt. Eleinte csak Kuroba Mario miatt érdekelt, aztán rájöttem, hogy rajta kívül egy csomóan játszanak a Touken Ranbuba is, mint Saeki Daichi, Sato Ryuuji, Oohira Shunya, Tamaki Yuuki, Wada Takuma. Szóval már azért megérte megnézni ezt a filmet, hogy más szerepben is láthattam őket. Sajnos nem mindenki kapott itt sok szerepet, nem is értettem pl Sato Ryuuji karakterét, hogy ki ő vagy mit akar, de az meglepett, hogy dohányzott. spoiler Mindenesetre teljesen más ember volt itt, mint a TR-ben, és ez jó, mert ebből is látszik, hogy jó színész.
Ugyanez elmondható Kuroba Marioról is, itt is egy teljesen új oldalát mutatta meg, hiszen itt most egy viszonylag visszahúzódó fiút kellett alakítania, aki ráadásul az egyik színésztársába szeret bele. Szerintem ezt a szerepet is jól játszotta.
Tamaki Yuuki pedig wow. Előtte is le a kalappal. Csak a tekintetével olyan érzelmet váltott ki, hogy egyszerre volt vonzó, és éreztem azt, hogy na ezt a pasit messzire el kell kerülni, különben nem élem meg a másnapot… Tetszett volna, ha a szerelmi szál közte és a Mario által játszott karakter közt alakul ki, habár nem is tudom, hogy beszélhetünk-e szerelmi szálról, hiszen annyira egyoldalú volt… sőt nagyon úgy tűnt, hogy az egyik menekül a másik elől, ezt igazolja az egyik jelenet is…
Jó volt Oohira Shunyát is egy másik szerepben látni, bár, amikor nevetett, egyből Imanotsurugiként láttam lelki szemeim előtt. :D
Wada Takuma viszont egyelőre felejthető számomra. Utánanéztem, hogy láttam-e őt már valamiben, mert csak arra emlékeztem, hogy ő játsza Kasen Kanesadát a TR-ben, viszont még nem láttam őt egy szerepben sem, de tévedtem. A Noragami Stage play-ben is játszik, de sajnos ezekszerint ott is felejthető volt. Itt sem igazán értettem a karakterét, a színészi játéka sem volt kiemelkedő a számomra. Magában a sztoriban volt egy meglepő cselekedete, spoiler és itt kezdtem érteni, hogy mi is van, hogy aztán jól összekuszálják a dolgokat, hogy ismét ne értsek semmit. Szóval magát a sztorit nem tudom hová tegyem, de ahogy írtam, már csak a színészek miatt is megérte megnézni. Remélem egyszer lesz hozzá felirat, akkor majd újranézem, hátha többet fogok belőle érteni. :)