Sarazanmai (2019–2019) 80% 6★

Ikuhara féle groteszk agymenés lehengerlően jó látványvilággal, végtelenül egyedi vizuális megoldásokkal, túlzott randomsággal, kiválóan kibontott karakterekkel és rengeteg szimbólummal. Nem tudom hangsúlyozni, mennyire imádom a rendezőt. Az animáció lehetőségeit itt is 100%-osan kihasználta, hogy a történetmesélést támogassa, páratlanná tegye. Nagyon szokatlan, furcsa és bizarr elsőre (Ikuharahoz képest is), a kezdő rész még számomra is sok volt, de utána hihetetlenül gyorsan magába szippantott a kirakósszerű, összetett sztori, és a különleges hangulat. Az OST szokás szerint kiváló a komikus betétdalokkal együtt spoiler. Ha elolvassuk az OP-ED szövegét, kapunk egy képet az animéről, hogy miről szól / mivel foglalkozik.

Sok mindenben hasonlít a rendező előző műveihez (Yuri Kuma még várólistás!), legfőképpen a Mawaru Penguin Drum-hoz. A főbb témák megegyeznek, de más kérdéskör kerül a középpontba. Ezenkívül ebben a sorozatban is van egy rendszer a részek felépítésében, számottevő a visszatérő jelenetek száma. Nem egy monumentális, világmegváltó alkotás, mint az Utena vagy a Penguindrum (11 részbe nem fért bele annyi minden), és velük ellentétben közel sem tökéletes: A szimbólumok gyakran egymásra vannak dobálva, a poénok jóval gyengébbek, pár helyen inkoherensnek tűnt a történetvezetés. Ennek ellenére egy zseniális szürreális drámának tartom. Teljesen lekötötte a figyelmem, és az üzenete megérintett. Kedvenc gyanús.