Józef meglátogatja haldokló apját egy távoli elmegyógyintézetben, ahol úgy tűnik, maga az idő nem létezik, és az álmok és az emlékek közötti határvonal megkülönböztethetetlenné válik.
Sanatorium pod klepsydra (1973) 7★
lengyel · angol
Képek 24
Szereposztás
Kedvencelte 2
Várólistára tette 11
Kiemelt értékelések
Kino
„Az idő itt késik, egy olyan intervallumban amit nem tudok meghatározni. Lényegében a relativitásról van szó. Itt az apja halála még nem történt meg. De a maga országában már meghalt.”
Ez persze még csak a kezdet, a szellemvasút még be sem ért a sötétbe. Zulawski filmekről volt ilyen nehéz írni legutóbb, bár azokról másképp. Ez egy eléggé megfoghatatlan filmélmény, tekintve, hogy tobzódik a szürrealizmusban, mondhatni nincs is igazán része ami kontrasztot támasztana hozzá.
Leginkább érzés szintjén lehet róla vélekedni és az a következőképp hangzana: egyfajta Kafkai utazás egy helyre ahol az idő és a logika nem úgy működnek, ahogy azt megszoktuk. Személyes és személytelen történelem elevenedik meg előttünk aminek értelmezéséről jobb letenni, hisz főszereplőnk, aki bevezet minket ebbe a „szanatóriumba” (talán Borges-t idézi számomra amaz labirintusával aminek nincsenek falai) reakciói is abszurdak, sodródik az árral, filozofálgat, értelmet keres, de leginkább csak gyermek módjára játssza a szerepet amit épp ráoszt a környezete. Nem igazán horror ez a film, csak horrorisztikus, hiszen mindent pókhálók lepnek, az idő pora, abszintszínű fény fürdeti az embereket, mint (olykor szó szerint is) viaszbábokat. Elég bebújni egy ágy alá és a túloldalon már a múlt egy új darabkája vár, a vissza-visszatérő apával, az öreg zsidóval el-elmerülve aktuális érdeklődésében, bolondériájában, szeme az egekben, mintha ott se lenne igazán.
A könyvet olvasva (a szerző összegyűjtött elbeszélései, aminek egy része ihlette a filmet) is tisztán kirajzolódik a fiú képe aki folyton kereste, szemlélte, megérteni vágyta az öreget miközben lassan talán rároskad egy élet, egy történelem, egy örökség, egy öröklét súlya, kíváncsian várom mihez kezdett vele a lapokon. Kár, hogy a nácik végeztek vele.
A film az egyik legnehezebb élmény és egy 73-as Lengyel alkotásról beszélve elképesztő produktum, de nagyon nehéz ráhangolódni és azt hiszem nem is sikerült teljesen, hiszen az a fránya intellektus többet szeretne költőiségnél, pornál, húsos kebleknél, kulturális panoptikumnál. De elveszettek vagyunk, idegenek s lakájok egy fenséges, álom-szőtte útvesztőben.
Népszerű idézetek
Ódor_Endre
– Everybody is sleeping. I'll tell the doctor when he wakes up.
– Sleeping? It's daytime not night.
– They sleep all the time. You didn't know? Night never comes here.
Ódor_Endre
– It's a secret. I found an original.
– An original?
– Yes. Look.
– It's worthless!
– It's a book!
– It's just a myth. A book is a myth we believe in when we're young. We stop treating it seriously as we get older. Books live a borrowed life. Every book has a moment when it soars into the air like a phoenix with its pages on fire!
Ódor_Endre
– You haven't seen New Mexico.
– Remember that there is no final Mexico. Behind every Mexico there is a new one.
Ódor_Endre
– May what you see be a warning to you. Don't ever try to guess God's intentions. Ignorabimus, gentlemen. Ignorabimus.
