Raszputyin (1996) 81% 36★

Én az első 10 percben: Raszputyin messze nem elég taszító figura.
Én egy óra után: Úristen, ez az ember undorító.
A Drifters kihívásra néztem, nehezen vettem rá magam, és igazából nem is csoda. Először is, hatalmas tiszteletem Alan Rickmannek, és Ian McKellennek is, mert egyiküket sem láttam a képernyőn – teljesen elvesztek Raszputyin és Miklós cár szerepében, ha nem tudnám, hogy ők játszanak a filmben, talán fel sem ismerem őket. Az egész film nagyon orosz, hiába amerikaiak csinálták – ezek szerint amerikában is le lehet tekerni a csillogást, és hozni azt a fajta realizmust és szürkeséget, ami az orosz irodalomra és filmgyártásra jellemző.
És tényleg nagyon megrázó. A mesét Alekszei kezdi, aki szerint Raszputyin egy rendes ember, egy szent ember, és őt megmentette – aztán látunk Miklós cár szemszögéből, látunk Alexandráéból, és egy ideig tényleg úgy tűnik, mintha a film erőteljesen finomítaná, hogy milyen alak volt ez a fickó. Aztán egyre több a gyanús jelenet, és egyre nyilvánvalóbb, hogy Raszputyin egy mesteri manipulátor, aki a legmegalázóbb helyzetekbe bírja sodorni az embereket, és teljesen függő helyzetbe hozza őket. Egyszerűen csak… felkavaró és hátborzongató, ahogy mindent kiforgat néhány szóval, miközben végig játssza az ártatlant, akiben meg lehet bízni.
A vége felé pedig, a Romanov mészárlás még rátett egy lapáttal, hogy nagyon rossz érzésekkel álljak fel, és biztos legyen, hogy nem fogom újranézni – de nem azért mert nem jó film. Remek film, de egyszer bőven elég.

Számomra az orosz történelem egyik, ha nem a legérdekesebb témája a cári család és Raszputyin kapcsolata. A film abszolút korrektnek tűnik. Nem ragadott annyira magával és hosszúnak is találtam, de Alan Rickman és Ian McKellen alakítása nagyon tetszett. Akit érdekel ez a kor, és nem csupán az Anasztázia történetekre kíváncsi, annak jó szívvel ajánlom ezt a filmet.

Elsősorban a színészi alakításokat szeretném kiemelni ezzel a filmmel kapcsolatban.
Ian McKellen Miklós cár szerepében valami egészen magával ragadó volt. Bármennyire is ismerem az utolsó Romanovok tragikus történetét, sosem gondoltam volna, hogy elbőgöm magam ezen a filmen, de Ian McKellen (és a rendező kézenfogva) elérte nálam ezt az utolsó jelenetekkel…
Akár többször is újranézős lesz, fantasztikusak a színészek – Alan Rickman miatt akartam megnézni. Ő is nagyon jó volt benne, de nem felejthetetlen az alakítása, számomra McKellen volt nagyobb hatású.

Megnéztem a Depardieu-féle Raszputyint is, és mivel ez az egyik kedvenc történelmi témám, merem állítani, hogy az átlagnál többet olvastam róla. Ennél a filmnél egyáltalán nem figyeltem fel olyasmikre, amiben ne volna hű a valós eseményekhez, a Depardieu-féle film hemzseg ezektől. (ettől persze nem kizárt, hogy van ebben is!) A karakterek hitelesek, elsősorban Raszputyin szerepére is lássuk be, hogy Alan Rickman mennyivel alkalmasabb…
Szóval összességében nekem nagyon tetszett. Erős a tv-film jelleg, de nem gagyi.
Jó szívvel ajánlom elsősorban Rickman-rajongóknak, de azoknak is, akik kedvelik a történelmi filmeket.