Óriáspókok (Óriáspókok 1.) (2000) 30% 16★

A film háromnegyede abból áll, hogy egy szupertitkos, szuperfontos, szuperfejlett Nasa létesítményben keresnek egy nem épp rejtőzködő életmódot folytató óriási pókot. Nyilván egyszerűbb lett volna a feladat, ha kamerák is vannak az épületben, de valószínűleg 2000-ben ez még megugorhatatlan technológiának számított. És ugyan nem vagyok arachnológus, de a főszereplőnk sokkal inkább tűnt valami aknászpókfélének, mint fekete özvegynek, aminek folyamatosan hívták. Csupán tízszer akkora utóbbihoz képest és nem is fekete. Ezek mellett már szinte apróságnak számít az űrben felrobbanó űrhajó, ami aztán egy karcolás nélkül zuhan a Földre. Igazi zs élmény, a szórakoztató fajtából.

Tisztázzunk pár dolgot:
1) A madárpók és a fekete özvegy nem ugyanaz.
2) Ha valami egyszer felrobban az űrben, az nem esik le 2 perccel később sértetlenül a Földre.

Ennél durvább dolgok is vannak a filmben, amúgy nem értem, hogy miért gondolják azt, hogy egy házméretű pók visít, mint a disznó. Nem csak ebben a filmben, máshol is. Ezt ki találta ki, hogy az óriás pókoknak, rovaroknak, bogaraknak disznóvisításhoz hasonló lenne a hangja?

Ahhoz képest, hogy 2000-ben készült, a technika, a látvány inkább a ’80-as éveket idézi. Gondolom, nem volt túl nagy a film budget-je, és csak egy olyan látványtervezőre futotta, akinek a tudása nem túl up-to-date.

Jó lett volna nem egyedül nézni, hogy legyen kivel röhögni, mert arra jó! :)

Figyelem! Zs rajongóknak igazi csemege. :)
1 csillagot kap, mert sz.r, de bónusznak kap még egyet, mert jót lehet röhögni rajta.