Ookami Shoujo to Kuro Ouji (2016) 77% 23★

Én: Rendesen nem tudsz szerelmet vallani, hogy üsselek meg!
Kyouya megcsókolja Erikát, mire én: Azt mondtam, rendesen.
Kyouya: Szeretlek.
Én: Fogjuk rá… de még mindig úgy bánsz vele, mint a kutyáddal… -.-
No, de ne szaladjak ennyire előre.
Az animét már korábban valamikor láttam, de nagyon sok mindenre nem emlékszem belőle. 8 csillagot adtam rá, szóval valószínűleg tetszett, ahogy tetszett a film is, de… Valami hiányzott, és most nem arra gondolok, hogy X részt 2 órába sűrítettek, vagy nem volt benne XY karakter, hiszen ahogy írtam nem sok mindenre emlékszem, pláne nem a mellékszereplőkre… Talán a kémia az, ami leginkább nem volt meg a szereplők közt. Mikor Erika bevallotta Kyouyának, hogy szerelmes belé, akkor is csak néztem, hogy ugyan mikor szerettél bele? Mi az, amibe beleszerettél benne?
Persze volt 1-2 jó húzása a srácnak, de 98%-ban rosszabbul bánt vele, mint egy kutyával… és bár a végén mutatott némi fejlődést, belátta, hogy a csaj tényleg szereti, és neki is kezd fontos lenni… viszont ahogy előadta azt a szerelmi vallomást, úgy tűnt semmit nem változott, és ugyanúgy csak játszik vele, és semmivel nem volt kedvesebb hozzá… Arról nem is beszélve, hogy beszélt a nővérével is…
Erika meg… értem én, hogy miért hazudott, de amikor először beszélt Kyouyával, és elmondta neki, mi a szitu, aztán belegondolt mit fognak mondani a barátnői, akkor sem kellett volna belemennie az ajánlatba, hanem megmondani a srácnak, hogy azt fogja mondani, hogy szakítottak, mert lefotózta, ha már úgyis azt hazudta, hogy a pasija nem szereti ha fotózzák. Vagy, ha már belement, akkor 1-2 „randi” után mondani, hogy szakítottak, és ennyi, nem hogy még lesni a srác minden nyűgjét és baját. De hát mazochista. Nem tudom mi másért szeretett bele Kyouyába. Viszont volt rosszabb és jobb fickó is Kyouyánál. A rosszabb, Kamiya. Őt is szívesen felpofoztam volna. Kusakabe viszont főnyeremény. Sajnáltam szegényt. Egyébként Erika állítólagos barátnői is gyönyörűek. Meg úgy az egész japán mentalitás, hogy a külsőségeket nézik, az már senkit nem érdekel, hogy mit érez a másik, hogy talán átoknak érzi, hogy jóképű/szép, nem pedig áldásnak.
Igazából nem volt rossz film, egyszerűen csak dühített egy-két pillanata, és nem éreztem a kémiát sem a szereplők között.
Annak ajánlom, aki egy kis kikapcsolódásra, nem túl bonyolult történere vágyik.

Hát ez aranyos volt :3
Nekem eleve tetszik az alap téma, a hazugságok és azoknak a következményei. Az animét régen láttam, de az biztos, hogy a film jobban tetszett!
Biztos voltak benne változtatások, de csak egyetlen negatív ilyet találtam és az se biztos :D Igazából annyi, mintha az rémlene, hogy az animében kifejtették volna, hogy Kyouya miért olyan, amilyen. De legalább nem szájbarágós a sztori és mivel nem csak a néző nem tudta konkrétan, hanem Erika se, így engem nem is zavar. Jobban kihangsúlyozza azt, amit Erika érez.
A romantika helyben volt, jó volt a „bunkó/kedves egyensúly”. Az idő is elegendő volt, hogy a karakterek kicsit fejlődjenek, magukba nézzenek és döntéseket hozzanak. És ez így jó volt, tényleg nagyon tetszett :)

Oké, hogy nem a legjobb minőségben néztem és komolyan én sose szoktam ilyenen kiakadni, sőt kb. észre venni se, de pár jelenetnél a kameraállás valami hajhullatóan idegtépő volt. Milyen dolog az, hogy volt olyan jelenet, ahol nem találtam meg a szereplőket?! Nem értem miért volt jó, egyszerűen nem :D

Nagy kedvencem lett Yamazaki Kento mióta L ként láttam Death Note c sorozatban Azóta amit csak tudok megnézek vele . Fekete hajjal jobban tetszett .A film tartalma felkeltette az érdeklődésem Animéről nem is tudtam .Van egy Erika nevű lány aki meg akar felelni mások elvárásainak és hogy ne lógjon ki a sorból elkezd hazudozni egy nem létező barátról .A helyzet úgy hozza hogy be is kell bizonyítania a hazugságát mindent meg tesz így lesz a kiválasztott fiú kutyája és mindenbe engedelmeskednie kell . A nagy engedelmességből szerelem jön a szívébe . Pedig a fiú semmit se kedves vele viszont mégis mindig ott van a lány segítségére .Mert titokban már ő is szereti a lányt csak ezt nem meri a tudtára adni .Talán mert fél hogy elveszti a hírnevét egóját.? Végül mégis egymáshoz egyre közelebb kerülnek .Hogyha érdekel hogy ti is nézzétek meg . 9 csillagot adok rá mert maga a történet tetszett a fiú külsejét tekintve itt is helyes a lány jól átadta a lelki fájdalmát a mellék szereplők is jók voltak .Viszont sokszor messze voltak a szereplők a kamerától aztán egyszer csak olyan közel .Megfájdult a szemem tőle . Ha még találok magyar feliratos filmet vagy sorozatot a fiúval azt is meg nézem szerintem jó színész nagyon .

Egész hű maradt az animéhez. Nyilván azért mindent nem lehet két órába belesűríteni, de én elégedett vagyok vele.
Új felfedezettem, Yoshizawa Ryo miatt találtam meg, erre ki játssza a főszerepet? Yamaken. Ráadásul „Seiko” is benne van. :) (Az élet apró örömei.)
Na szóval, nekem tetszett. Igen, az alap sztoriba bele lehet kötni, alapvetően én sem vagyok oda az ilyen karakterekért, de ez az anime-film ez alól kivételt képez valamiért.
Néha zavartak a túlságosan távoli kameraállások, azért ennek a filmnek láthatóan kisebb volt a költségvetése, de ezektől el lehet tekinteni. Szerintem igazán élvezhető kis filmet sikerült megalkotni és nekem a színészi játék is tetszett. :)

Azt hittem, egy átlagos „a-suli-menő/bunkó-sztárja-kegyetlenül-szivatja-a-suli-ostoba/rút-kiskacsáját” film lesz, de szerencsére nem. A srác nem bunkó, a lány se nem ostoba se nem rút, szó sincs szívatásról – és nagyon aranyosak együtt.

Hosszú kihagyás után úgy éreztem, hogy szükségem van egy japán iskolás szerelmi történetre.
A film eleje nem igazán kötött le, de aztán teljesen megtaláltuk a közös hangot és a végére megtetszett,továbbá még a szereplőket is sikerült megszeretnem. Cuki volt és a rengeteg hibája ellenére nekem tetszett.
Az anime verziót mindenképp megnézem! :)

Gondolkoztam, hogy hány csillag legyen, aztán maradtam a nyolcnál. (A félreértések elkerülése végett a másik verzió a kilenc lett volna). Hát, nem egy tipikus romkom, és pont ezért nagyon tetszett. Nem rózsaszín tündérmese, elég súlyos gondok vannak itt a háttérben.
Megosztó a film, illetve valószínűleg inkább a téma, vagy a jellemek… szerintem ez mutatja, hogy a film jó. Tetszettek a színészek, a karakterek is, a történet is, a rendezés is jó volt. Az, ahogyan egyes jeleneteknél nem a megszokott módon fókuszál a kamera, és hogy általában véve a fényképezés eltér az ebben a műfajban megszokottól, számomra jelzésértékű: sokat elmond a jellemekről és a szereplők egymáshoz való viszonyáról. (A kézikamera használata vagy az életlen kép például a kapcsolat minőségét tárja föl, a bizonytalanságot, vagy akár a hamisságot is jelezheti… vagy ha a párbeszéd közben a beszélők közül folyamatosan csak az egyiket veszi a kamera, az is sokat elárul a kettőjük kapcsolatáról).
Az is tetszett a filmben, hogy a hatása alá kerültem, még mindig a jellemeken meg a ki nem mondott dolgokon gondolkodom… van itt egy olyan drámai szerkezet, ami nem hagyja nyugodni az embert.
Mindkét főszereplő, sőt, a több mellékszereplő szempontjából is in medias res kezdődik a sztori, aztán persze valamiféle megoldást kapunk a végére. Viszont az előtörténetet, mivel nem amerikai filmet nézünk, szerencsére nem kapjuk meg készen (mondjuk idegesítő flashbackek formájában), hanem nekünk kell összerakni, kikövetkeztetni, továbbgondolni, ha szeretnénk jobban megérteni a karaktereket (itt elsősorban a férfi főszereplőre gondolok), és az eseményeket. Én, mint néző, még ezen dolgozom. Azt hiszem, mégis kilenc csillagot adok.

Értem én, hogy problémás a csávó, de azért összekaphatná kicsit magát… Nem a legszebb első szerelem az már biztos…. Egyébként maga a film nem rossz a maga nemében, csak az nem tetszik, ahogy a csávó viselkedik, még ha néha érteni is vélem, hogy miért…