A jégsapkák olvadnak, túlnépesedés és politikai zavargások vannak, avagy; mindenféle pokoli elem összegyűlt egyetlen „bevásárlókosárba”. Ki akarna vajon kisbabát szülni egy ilyen rettenetes világba?
Várólistára tette 16
Kiemelt értékelések
Coralie 
4 hozzászólás
Lungs (2020) 85%
De jó volt ezt nézni! :) Ez volt az első teljes, angol nyelvű színházi előadás, amit láttam, és amint sikerült felvennem a ritmusát, már nagyon tetszett. Ez azért valóban más, mint amikor filmekben látjuk őket, és minden elismerésem a színészeké, hogy képesek így fejben tartani az egész művet. A darab témája nagyon aktuális, napjaink fő kérdéseit dolgozza fel egy pár történetén keresztül, és ennek a műnek az erőssége pont a hétköznapiságában rejlik. Szerintem sok értelmes, a jövőért aggódó kapcsolatban / családban zajlanak hasonló beszélgetések, így nagyon könnyen lehet azonosulni a szereplőkkel. Érdemes gyereket vállalni egy ilyen világban? Sok olyan érv és ellenérv, érzés, gondolat, kétely és vágy elhangzott, ami ismerős. Vígjátéknak nem mondanám, bár néhány sort valóban megmosolyogtató volt visszahallani ezekben az életszerű jelenetekben. Díszlet nem volt, de nem is volt rá szükség, mert így is tökéletesen adta magát a környezet a szövegből. Az kifejezetten tetszett, hogy egyes részeknél a szereplők közötti fizikai távolság növelésével tudták érzékeltetni, amikor lélekben is eltávolodtak egymástól. A vége hatott rám leginkább, nagyon szépen megoldották azt a jelenetet. Matt Smithnek és Claire Foynak is jár a dicséret. Ilyenkor sajnálom, hogy nem ott élek, szívesen mennék akár minden héten színházba, ha ilyen kaliberű művészeket láthatnék.
Népszerű idézetek
Coralie
M: When we're talking, I can't take my eyes off you. You're so honest with me and it hurts sometimes but I remind myself you only say these things because you trust me. That I'm an anchor or something. I'm a nucleus to your proton, is that right?
Lungs (2020) 85%
Coralie
M: I'll take a book off the shelf, any book and you'll have turned down the pages and underlined things. Put stars in the margins. And I stare at the sentence you've highlighted. I'll reread the paragraph. I'll think to myself „What has she seen that I can't see? What is it that I don't understand?”
