Különös eset (1943) 84% 9★

A borzalmasan semmitmondó és elmismásolt magyar cím ellenére ez egy igazán fontos film. Elkészültekor az Egyesült Államokban fehérek ellen elkövetett önbíráskodó lincselések száma már a nullára csökkent, de a déli államokban feketék elleni megmozdulásokra igenis volt még példa. Bár az alapjául szolgáló regény és maga a film is világos állásfoglalás az önbíráskodás ellen, a maga idejében egyértelműen a háborús erőfeszítések támogatására szánták: az indulatból lincselő tömeget és a velük szembenálló, lelkiismereti alapon törvényt védő kevesek harcát a mészáros náci Németország és a jogokat védő Amerika szembenállásával állították párhuzamba – mint látható, bizony kissé nyakatekert módon.

De a tüske akkor is mélyre ment a körmök alá, ugyanis a korabeli kritika nem nézte feltétlenül jó szemmel a vadnyugati eszme megszentségtelenítését. Nagyon messze vagyunk még ekkor a zsáner megreformálásától és erkölcsi alapú újraértelmezésétől, a western ekkor még az amerikai szórakoztatóipar csúcsteljesítménye és klasszikus, biztonságos terepe, ehhez képest a The Ox-Bow Incident tíz, húsz, harminc évvel később leforgatva is súlyos, felforgató film lenne.
A titok nyitja a történetszövés egyenessége, az, hogy William A. Wellman nem árul zsákbamacskát a nézőnek, illetve hogy mer megosztó eszközökhöz nyúlni: a polgárháborús egyenruhát öltő Tetley őrnagy pusztán az egyenruha okán valóban képviselheti a csukaszürke-fétisben tobzódó németeket, de egyúttal a régi Amerika normái szerint gondolkodó, egy jó kis lincseléséért a világ végére is ellovagoló bigottokat is, akik a film saját idejében még büszkén kötöttek fel feketéket. Nem igazán kérdéses, hogy az alkotók hittek abban, amit csinálnak – máskülönben az akasztás előtti percek és maga a tragikus aktus nem lenne még nyolcvan év elteltével is ennyire megrázó, felzaklató, nyugtalanító.
A mából visszanézve nyilván a színészi munka segíthet nekünk átélni és befogadni ezt az élményt, és ebben az ismerős arcok bizony sokat segítenek. Henry Fonda fiatal, de már kész és maximalista színész, bizonyítja ezt rögtön a film elején, ahogy begurul a kocsma falán lógó festményt látva. Anthony Quinn megbabonázó a mexikói személyében, de az idehaza kevésbé ismert-kultivált Dana Andrews is teljesen magával ragadja a nézőt – és egyébként is, a színészi munka minden téren kifogástalan, ilyen tekintetben a kor filmes terméséből egyértelműen felfelé lóg ki a The Ox-Bow Incident.

Nagyon megnyerő, fontos témát jól és időszerűen, megalkuvás nélkül feldolgozó film – mindenképpen ajánlom, a Fonda és Quinn rajongóknak kötelező nézés!