Az Inguri folyó természetes határt képez Grúzia és a vitatott státuszú Abházia között. Tavasszal termékeny földet hoz magával a Kaukázusból a síkságokra, sok kis szigetet teremtve útközben a folyómederben, senkiföldjének számító apró földdarabokat. A történet kezdetén egy idős abház parasztember… [tovább]
Kukoricasziget (2014) 20★
Képek 5
Szereposztás
Ilyas Salman | öregember |
---|---|
Mariam Buturishvili | lány |
Irakli Samushia | katona |
Kedvencelte 3
Várólistára tette 38
Kiemelt értékelések
Különleges és szép. Különlegesen szép.
Elképesztően gyönyörű képek Ragályi Elemér-től.
Az egész történet és a film képi és dramaturgiai világa engem nagyon gyorsan az archaikus görögség korába vitt. Rám mindig különösen erősen hatnak az ilyen, a lélek archaikus – és ekképp örök és lényegi – oldalát megmutató filmek.
Szinte némafilmről beszélünk, ami a szereplőktől is különleges játékot kíván.
És ezt meg is kapjuk. Nehezen feledhető, erős és szép alakítások, anélkül, hogy bárhol is látható lenne, hogy ez „alakítás”.
A játéktér is igen minimális, mégis mindenre alkalmas.
Azt külön kiemelném, hogy ez egy teljesen szuverén film, nem utal más filmekre, nem érezhető más rendezők közvetlen hatása, pláne utánzása (legalábbis nekem nem).
Úgy van tele szimbólumokkal a film, hogy azok fel sem tűnnek.
Kéne egy második nézés ahhoz, hogy ezeket külön összeszedjük.
Így aztán nehéz megmondanom, hogy mi az, amit összegzésként a filmről, vagy ha úgy tetszik a „mondanivalójáról” gondolok.
Leginkább talán azt, hogy a főszereplő maga a folyó, az idő, a történelem, amely sodorja az embert, amelynek mi is hordalékaivá válunk. Hogy ez és ennyi – de milyen! – az életünk. Görög tragédia.
Egyébként szerintem egyáltalán nem véletlen, hogy egy grúz rendező ennyire könnyen beszél a görög tragédiák nyelvén. Ősi rokonság ez náluk.
Ami nekem mégis hiányzott a tíz csillaghoz, az lehet, hogy pont ebből a nagyon mély archaikusságból fakad, hogy még többet szerettem volna látni a személyekből, a saját lelkükből, érzéseikből.
Persze az már egy másik film lett volna. :-)
Különleges hangulata volt, megkönnyeztem. :) Úgy ábrázolja az érzelmeket és az érzelmek sokszínűségét és szépségét, hogy a csenddel üzen.
Továbbra is szeretem az egy helyszínes filmeket. :)
Különleges hangulatú film kevés történettel. Talán inkább csak az idő folyását vehetjük észre, főleg az első és az utolsó jelenetből. Egy kis aktuálpolitikát is kapunk, határmenti „háborús övezet” tisztázatlan határokkal.
Ragályi Elemér képei szépek.
Művészfilm.
#Lumiere