In the Heights – New York peremén (2021) 79% 43★

Lin-Manual Miranda zenéje, szövegei és műveiben fedolgozott témái mindig is közel álltak hozzám. az In The Heights (egyik kedvenc musicalemként) pedig annál is inkább a lelkemhez szól, hiszen a hovatartozás, örökség és otthon fogalmai engem is mélyen érintő témák. ugyan a szívem mindig az eredeti musicalé marad, csodálatos – igazán a latin közösségnek és Washington Heightsnak íródott és az alapanyaghoz hű, sőt abba friss színt hozó – szerelmes levél kerekedett ebből a filmből <333

> West Side Story

Én tényleg szeretem a giccses musicaleket, a latinokat meg még jobban, Lin Manuel Mirandáról nem is beszélve. Ezért is fura, hogy nem tudták nekem ezt a sztorit eladni, hiszen minden adott lett volna hozzá. Szerintem egyszerűen semmi nem passzolt semmivel, giccsesnek giccses volt magvasabb gondolatok nélkül. Anthony Ramos neve gondolom azoknak csak kond valamit, akik látták a Hamilton-t (uhhh én színhában is), kb azt a rappelős dolgot próbálták vele eladatni, csak itt ez szerintem nem működött. Ettől függetlenül úgy gondolom tehetséges a srác, de itt most túl nagyot akartak markolni, aztán marha keveset fogtak.

El nem tudjátok képzelni, hogy én milyen hatalmasat csalódtam ebben a filmben. Egy éve, mikor Lin-Manuel bejelentette, hogy megvették a jogokat és jön a hivatalos film, számolni kezdtem a napokat, hogy vajon mikor érkezik.
Talán túl nagyra nőttek volna időközben az elvárásaim? Meglehet. Talán nem minden arany, amiben Lin-Manuel keze is benne van.

Tegnap délutánra mindennel bekészültem a tökéletes filmélmény kedvéért, chips, popcorn, üdítő és rányomtam a lejátszásra. Az első dal ritmusára doboltam a szék karfáján, mosolyogtam és bólogattam magamban. A táncok lenyűgözőek az egész ritmus, amitől lüktet itt a film. Maga a koreográfia végig kitart, ehhez semmi kétség, de minden más… A zenéket kezdtem kicsit egyhangúnak érezni. A történet – történetek – tizenkettő egy tucat kategória, amiért igazán kár. Ami szegényes/tucat történet működik színpadon, merthogy élő és ott történik előtted, az egy megrendezett, agyonvágott, utólag szinkronizált/felénekelt filmen már kevés.

Az egészben pedig a ráadás, ami végképp feltette a pontot az i-re és valamikor másfél óra után azt mondtam, hogy én ezt nem bírom tovább, fel kell kelni és beletekerni, az az, ahogy a HBOMax(?) kezelte/kiadta ezt az egészet. Tökéletesen megértem, hogy bevándorlókról van szó, még szép, hogy beszélnek spanyolul! De mi a fenéért van angol (SDH és sima) felirat, ha annyit ír ki a drága, hogy „Speaking spanish”? Miért van az, hogyha mégis ennél több információt ad, akkor magát a nyers spanyol szöveget kapom? Úgy érzem, a film feléről lemaradtam emiatt. Nem mintha egy idő után már bántam volna.