Jussi Adler-Olsen újabb krimije a vásznon!
Újabb a múlt árnyai közé nyúló szövevényes eset szippantja be a Q ügyosztály munkatársait.
Ráadásul ezúttal Carl Mørck személyesen is érintetté válik az események folyamán, mikor egy régi kollégája a nyugdíjazása alkalmából rendezett… [tovább]
Határtalanul (A Q-ügyosztály esetei 6.) (2024) 8★
dán
dán · magyar
magyar
Szereplők
Rendező
Forgatókönyvíró
Operatőr
Zeneszerző
Gyártó
Nordisk Film Production
Nadcon Film
Det Danske Filminstitut
Eesti Filmi Sihtasutus
Hyæne Film
További gyártók
Kedvencelte 1
Várólistára tette 46
Kiemelt értékelések
balagesh
Örültem, hogy a Q-ügyosztály folytatódott, de természetesen nekem is el kellett szakadnom a megszokott párostól. Négy film nem kevés, kialakítja a megszokást. Ugyanakkor Ulrich Thomsent bírom. Ugyanannak az alkotói körnek a tagja, és simán beleillett a képbe, hogy a főhősünk egyszerűen megöregedett. Azt már csak utólag olvastam, hogy a szerző szerette volna új sínre tenni ezt az egészet, mert túl akciófilmesnek találta a sorozatot. Egyszerűsítő történetvezetés, felületesebb karakterábrázolás, a fekete humor gyengébb jelenléte – ilyesmiket kifogásolt. Kifejezetten finomabban, lassabban kibontakozó cselekményt szeretett volna viszontlátni.
Értem is, meg nem is. Hiszen a korábbi epizódok között is volt 2 órás, Fares Fares pedig kifejezetten jobban hozta a humoros ellenpontozást. Az új Assadok persze alig-alig kaptak szerepet. De Mørck nekem régen is, most is okés volt teljesen.
Ezt, tehát a 6. részt néztem meg az 5. előtt, és nem okozott meglepetést: teljesen hozta a nyomasztó, kifejezetten beteges sztorit. Igen, ezeknél a filmeknél az alapanyag hangsúlyos, vagyis ha beszélek róla, a történetről beszélek. Itt aztán van minden, kicsit talán sok is a jóból: szekta, egyiptomi kultusz felelevenítése, dark web… Ugyanakkor a művészet mindenhatóságának, illetve joghatárának kérdése elég hangsúlyos, ami tetszett. A filmismertetőben viszont azt olvasni, hogy a szálak Mørck múltjába nyúlnak – én leginkább ezt találtam túlzásnak. Erőltetettnek – de aztán erre is tudtam mondani: végül is, miért ne?
A humort, semmilyen színűt, mondjuk, nem láttam meg benne. Ahhoz túl valószerű lett az egész. A sötétség ült meg szépen mindent. Még csoda, hogy ebből volt visszaút a nyomozóknak.
A korábbiakhoz viszonyított akciófilmességet illetően, a cselekmény fordulatainál itt sem lacafacáztak, az biztos. Bevallom, megfordult a fejemben, hogy az író nem SVK figuráját érezhette-e a legismerősebbnek saját maga számára…
eve58
Nem volt rossz – bár elmarad a nívó a régi gárda részvételével készültektől…
Hiányzik Nikolaj és Fares :(
