Gyónás (2011–2011) 89% 14★

Szeretem a cselekménymentes filmeket: The Man From Earth, 12 dühös ember, vagy akár ez is. Itt nincs csinnadratta, meg cgi-orgia, egy dolog számít csak, a színészi játék. Az, ahogyan a mondanivalót elénk tárják; mimika, érzelmek, kifejezésmód. Nos ezekben mind Kiefer Sutherland, mind pedig John Hurt nagyon otthon van.
Arról nem is beszélve, hogy én szeretem a filozofikus beszélgetéseket, a lélek boncolgatását, azt amikor keressük az értelmét a dolgoknak. Nincs fekete vagy fehér, még a gyóntatófülkében sem.
https://kulturleny.wordpress.com/2016/02/13/a-gyonas-th…

No, ez egész korrekt lett. 10x6 perces epizódok Kiefer Sutherlanddel, aki úgy néz ki, nem tudja (és nem is akarja) levakarni magáról Bauer stílusát.
A csavart lehetett tudni, de profi módon meg volt csinálva minden rész. Filozofálgatás rulez, script pazar, színészek marha jók, zene kifogástalan (cöh, 24-es Sean Callery-től ne is várjunk mást). Tán az is jó volt, hogy csak ilyen rövidke „sorozat” volt. Ha 10x60 perces lett volna, lehet, hogy untam volna.
A mínusz egy csillag azért van, mert nem lepődtem meg. Semmin.

Egészen különleges kis minisorozat volt ez, amelynek a nettó játékideje talán a 60 percet sem haladja meg összességében, így még egy egész estés filmként sem tekinthetünk rá. Nagyjából lehet sejteni, hogy mire fog kimenni a játék, általában minden csavarra hamarabb rájön az ember, mint ahogyan megmutatnánk, de szerintem ennek a sorozatnak nem is az volt a célja, hogy minden percében lesokkoljon. Sokkal inkább egy elmélkedős, filozofikus alkotás ez – persze, nem kell semmilyen nagyon elvont dologra gondolni, csupán az emberi gonoszság kérdéskörét járja végig: mi az eredendő bűn, létezik-e megbocsátás, sőt lehetséges-e egyáltalán a legnagyobb bűnt megbocsátani?

Jó, láttam a 24-et, és még azt sem mondom, hogy nem szögezett a képernyő elé, na de moralizálás Kiefer Sutherlanddel? És mégis. A téma és ez az izgalmas hatpercesre tördelés megvett.