Frankenstein, a fiatal medikus, megpróbál létrehozni egy tökéletes embert, de sajnos egy félresikerült szörnyet alkot. Az esküvője éjszakáján meglátogatja a szörnyét, de összevesznek. Ekkor a szörny meglátja magát a tükörben és elszalad a kastélyból, de mikor később visszatér, a kastély egyik… [tovább]
Frankenstein (1910) 18★
Szereposztás
| Mary Fuller | Elizabeth |
|---|---|
| Charles Ogle | a szörny |
| Augustus Phillips | Frankenstein |
Rendező
Forgatókönyvíró
Író
Operatőr
Zeneszerző
Várólistára tette 17
Kiemelt értékelések
krlany
Laza feldolgozása a Mary Shelley kötetnek a mozi hőskorából, és nem más volt a producere, mint Thomas Alva Edison, akit a világ legnagyobb feltalálójának tartanak, és az ő híres filmstúdiójában készült ez a film.
A történet kicsit más, mint ahogy megszoktuk. A szörnyünk úgy néz ki, mint egy glamrocker cirkuszi bohóccipőben, és már a születése is más, boszorkányüstben kelt életre. Mondjuk az elég bizarr, ahogy. Előbb csontváz születik, majd úgy rakódnak rá az izmok, rostok, hús és bőr. Ma már inkább csak fura és abszurd a látvány, de el tudom képzelni, hogy az 1910-es nézők számára elégé hátborzongató volt. A vége csattanó is remek, nem hiába a kifejezés, hogy tükröt tart.
Ami még zseni, hogy Saint-Saens Danse Macabre-ája adja hozzá az aláfestő zenét, ami a „születős” résznél plusz adalék is a műhöz.
sipiarpi
Az első filmes feldolgozása a történetnek. Nagyon kezdetleges, de remek trükkök voltak már benne. A szörny születése kifejezetten tetszett.
Lunemorte
Nem rossz, tetszett a szörnyeteg létrehozása és az eredmény. Persze könyvben még mindig jobban szeretem. Hiányzottak az érzések és a szereplők színészi játéka is kissé felületes. (Holott egyes rövidfilmek csak 1-2 percesek, mégis ott több „idő" jutott rá…)
bonnie9
Több mint száz éves, de a maga módján még mindig működőképes. A kreatúra születése látványban például nagyon emlékeztetett a [[Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói (1981)|frigyláda]] nagyjelenetére, pedig a kettő közt eltlt néhány év. A másik kedvencem a film vége: ötletes, szimbolikus és 1910-ben erősen technikás is.
Ha a többi része nem is hagyott mély nyomot bennem, filmtörténet rajongóként ezért a két momentumért már megérte megnézni.
Filmdoki
Nem rossz, korához képest pedig kifejezetten látványos, legalábbis a szörny megszületése még ma is jól néz ki. Ma már persze nem félelmetes, bár több, mint 100 évvel ezelőtt elhiszem, hogy ez annak számított. A történetet szépen összefoglalja egyébiránt, a zárás pedig kifejezetten tetszett. Akit érdekel a mozi története, az mindenképp szánja rá azt a 12 percet. Nekem meg ideje lesz pótolnom az 1931-es feldolgozást lassan.
