Kiemelt értékelések
Sokminden megfordult a fejemben a filmet látva. Egyrészt nyilvánvaló a nagy különbség. A magyar édesanyának kéne legalább minden hétre egy nap, de inkább kettő amikor mondjuk egy szakképzett ápoló vigyáz a fiára. Az se rossz, ha be kell vinni valahova mint a napközit is mondta, ahol többen vannak. Azért én a Norvég helyzetet túlzásnak érzem. 8 ápoló. Néha a családja is ápolhatná őt is. És ahogy elmondja, ha a családja elmegy egy találkozóra, ott is a gondozó segít neki. Az is nyilvánvaló, hogy a magyar srác sérülése más. Ő kevésbé tud kommunikálni, már születése óta ilyen. Talán az értelme is visszamaradott. Még a norvég férfinél látszott az egyik helyen, hogy a kis kocsiját tudta irányítani. Így őt pl. nem kellett pelenkázni, és még sok más. Eszembe jut, hogy mint a norvég férfi olyan volt Steven Hawking is, ott egy ápoló volt, és sok mindent megoldottak. A nem adom fel egyesület kapcsán találkoztam egy hasonlóan sérült kamasszal, aki gép segítségével beszélt, és mondta az anyukája, hogy a barátai még a szigetre is kiviszik. Nyilván az ő sérülése is más volt, mint a magyaré, mert neki barátai is voltak. De láttam egy filmihaz hasonló nem is tolókocsiba, hanem fekvő állapotba vitt fiút az Afrika napon. De a magyar gyerek anyja mondta, hogy már nem viszi moziba se a fiát, mert utána nem tud vele mit kezdeni. Tehát egy mozi, bár lehet hogy jó, de mégis nagy megterhelés a fiúnak, még a norvég felnőttnek viszont nem. Minden eset más és más. Mindenesetre, ha a norvégból egy kicsit levennének, azt a magyarnak adnák, és ők tényleg arra fordítanák, mennyivel jobb lenne a világ. Persze tudom, hogy nem így működik.
