Elcserélt életek (2008) 85% 199★

Döbbenetes.

A végtelen szomorúság és a tehetetlen düh filmje.
Amikor annyira tombolni akarsz, hogy legszívesebben a tv-t akarnád leborítani, de inkább felugrasz, teszel pár kört a szobában nem kevés káromkodást kikiabálva és a könnyeid törölve…

Utáltam. Imádtam.

Zseniális.

Tudom, hogy már írtam, hogy Clint Eastwood zseni. Színészként, rendezőként és zeneszerzőként is. Lehet valaki zsenibb a zsenitől is? Zsenisszimo! De nem viccelődök, mert arra aztán ezzel a filmmel kapcsolatban nincs hely. Egy csepp sem. Alig találok szavakat. Iszonyatosan súlyos a téma, az pedig, hogy igaz történet, totálisan földhöz vágja az embert. Ami pedig a filmben történik az meg jól beletapossa. Újra és újra. Filmnézés közben szabályosan remegtem a feszültségtől. Megmagyarázni egy anyának, hogy nem ismeri meg a saját gyerekét és segget vakarva hátradőlni? (És ha még csak ennyi lett volna…) A k*rva életbe már! Szerencsére itt is van még egy-két tisztességes ember aki színre lép, így továbbra sem hal ki a magunkba vetett hitem. spoiler Mindenesetre most totálisan le vagyok taglózva.

Ez a film rettentő elkeserítő. Több mindent képtelen vagyok róla írni. Csodálom az anyuka kitartását, igazán erős nő!

Sokáig meggyőződésem volt, hogy Angelina Jolie-t csak a szája miatt alkalmazzák, meg mert kiválóan alkalmas különböző csöcsi szerepekre (lásd, Tomb Raider és társai), de ez a film meggyőzött arról, hogy milyen nagyon félreismertem. Nagyon szépen alakít ebben a filmben, egyáltalán nincs hangsúlyozva az, hogy akkor ő most a „jónő”, hanem csak egy amúgy csinos anyuka, korabeli ruhákban. Reeeeendkívül jól állt neki, és igazi drámai alakítást láthatunk tőle.
A sztori nagyon érdekes, érdemes utánaolvasnia annak, akit érdekel, és ne felejtsük el, hogy ez bizony igaz. A sorozatgyilkosos szál emlékeim szerint nem igazán lett kiemelve, sőt egy picit még ha el is kendőznének belőle (őszintén szólva erre már nem emlékszem pontosan), úgyhogy csak magamat tudom ismételni: érdemes utánaolvasni.
Szuper film, nézzétek meg.

Fájdalmas, brutális téma remek tálalásban. Sok mindenre rávilágít ez a film, ami hibásan működik társadalmunkban. Biztosan nem egyedi eset, és szerintem ma is találhatnánk rá példát. Dühítő, amit az anyával műveltek, és a végén vigasztalhatatlan, tanácstalan maradsz. Hiányérzete is marad az embernek, legalábbis jó lett volna valamiféle megkönnyebbülés a végén, de mivel igaz történet az alapja, nem rugaszkodtak el tőle túlságosan. Ez persze becsülendő, de maga a film lényege fájdalmas, nem kendőzi el a valós életben elforduló borzalmakat, felkavar.

Annak ellenére, hogy igencsak hosszú egy film, pörög a cselekmény. Persze nem őrületes sebességgel, viszont kellőképpen ahhoz, hogy nézesse magát. Az pedig, hogy igaz történet, csak hab a tortán, mivel így már több szempontból is sokkolja a nézőt.
Tanulságos film rendőri túlkapásról, kegyetlenségről és leginkább a kitartásról.

A csillagokat a film kapja, nem a történet. Mert a történet igaz, és borzalmas.
A film már csak utánzat, és csodálatos.
Angelina Jolie nem csak Mrs. Smith és Lara Croft szerepekben tudja eljátszani a szupernőt, ahol mindenféle kötelek és kütyük könnyítik a munkáját, hanem itt is, ahol csak ő van, és az érzelmei.
Le a kalappal mindenki előtt, aki filmet készített ebből a borzalmas történetből, és le a kalappal előttünk, akik megnéztük.

Erős film. Jó film. Durva. Megrázó. Komoly. Maradandó.

Megható történet, és igaz is. Clint Eastwood rendezése kiváló, nem is tudtam, hogy ő ilyet is tud. Elég nagy ellenszenvet váltott ki bennem a film a korrupt rendőrökkel szemben, ami már amúgy is meg volt. Megrázóak voltak Christine elmegyógyintézetben töltött napjai is, az elektrosokk alkalmazás, az orvosok, nővérek viselkedése. Tragikus történet, és a végét is sajnálom. Ilyenkor elgondolkozom, milyen szörnyűségekre képesek az emberek, mások, ártatlan gyermekek meggyilkolására.

Nagyon alaposan kidolgozott film, és hiteles is volt. Szerencsére sehol sem estek túlzásba, és én szinte mindennel elégedett voltam. Nekem egyetlen hiányosság az ál Walter története volt. Örültem volna, hogyha megtudunk arról is egy – két információt, hogy miért hazudott, és miért nem akart hazamenni az anyjához. Christine története pedig nem mindennapi. Sok erőre és bátorságra volt szüksége ahhoz, hogy mindezeket túlélje.
Bővebben:

http://discussion.blog.hu/2015/08/27/egy_elcserelt_gyer…