A történet azokat az orvosokat mutatja be, akik próbálják megfejteni a betegek rejtélyes fájdalmainak okait, hasonlóan, akárcsak egy nyomozó a bűncselekmények elkövetőinek indítékait. Cha Yo Han (Ji Sung) egy arrogáns, de példátlan aneszteziológus, az orvosi iskola legfiatalabb professzora.… [tovább]
Doctor John (2019–2019) 13★
35' · dél-koreai · dráma, romantikus, sorozat, rejtély 15
1 évad · 32 rész
Képek 2
Szereposztás
Kedvencelte 3
Várólistára tette 33
Kiemelt értékelések
Huh nem is tudom mit írjak…sztoriban jóval több „krimi” szál lehetett volna, a készítők mégis megmaradtak a betegség és fájdalomcsillapítás vonalán. Azon akarták megtartani a hangsúlyt és ez sikerült is. Rengeteg nagyon komoly témát boncolgat és a legfontosabb ezek közül az eutanázia és annak jogosultsága. Volt pár igazán érdekes ügy , az egyiket még én is felismertem (sajnos apukámnak az is volt, így ismertem a tüneteket:( ) Mindkét főszereplőnknek nehéz élet jutott egy-egy nagyon kemény döntéssel, ami kihatott az egész életükre. Ez a két döntés hozta őket össze első sorban, találtak valakit, aki megértette az érzéseiket. A képi világ szép, rettentően tetszett a rendező azon ötlete, hogy mikor ez a kettő elmélyülten beszélgetett egy teljesen külön „világot” teremtett nekik, ahol csak ők voltak. Az OST legtöbbször melankolikus szomorkás, mégis mivel maguk a betegségek és történeteik is szomorúak szépen alátámasztják a sztorit. Az amiért mérges vagyok az utolsó négy rész, illetve inkább az utolsó kettő. Utálom mikor ezt a lapot húzzák elő és ebből adódóan nem is lett meg a tíz csillag. Mondjuk azt külön érdekesnek találtam, hogy Koreában a kórházakban van külön fájdalomcsillapítási osztály? Nálunk az aneszteziológus ugye csak altatással foglalkozik tudtommal, ehhez képest ott külön részlegük volt.
Karakterek viszont jól voltak megírva:) Ji Sung zseniális volt (mikor nem az ugyebár:P) imádtam a hangját, az meg ahogy az ujjával folyamat kopogtatott mikor gondolkozott annyira cuki volt:D Lee Se Young alakítását is szerettem és bár a karaktere pont arról szólt, hogy túl nagy az empátiája a sorozat első felében szerintem a forgatás felborította a vízháztartását, mert annyit sírt >< Tegyük hozzá gyönyörű könnybe lábadt szemet tud produkálni:P ettől függetlenül erős és egyenes női főszereplőt kaptunk, a maga esendőségével. Kegyetlen döntést hozott és tényleg csak egy ilyen tenyérbemászó stílusú ember tudta az önsajnálatból kirángatni. Az orvosi csapatot nagyon csíptem :) főleg a húgit és a másoddokinkat. Nagyon édesek voltak :)
Kinek? orvosi sorozat, műtét/orvosi beavatkozások is vannak benne telibe mutatva, úgyhogy gyenge gyomrúak csak óvatosan. Mégis itt a főszerep az elgondolkodtatásé , hogy mi mikor helyes és két főszereplőnk kapcsolatán volt. Lehetett volna ez egy tökéletes sorozat, így csak majdnem lett az:P
Szerettem. Középpontban mintha az eutanázia állna, de mégsem. Érzelemteli, dús cselekményű. Aki romantikát vár, ne nézze, bár van ilyen vonal. Számomra lehet hogy, többször nézős lesz.
A teljes értékelés a blogomon olvasható: https://koreaekkovei.blogspot.com/2020/03/doctor-john.html
"Eszelős volt ez a sorozat. Brutális, hogy mennyi mindent zúdítottak potom 16 rész alatt a nézőkre, méghozzá az első perctől az utolsóig. Komolyan, ennyi érzelmet én kezelni nem tudtam, nemhogy feldolgozni. Egyáltalán nem voltam felkészülve erre, és szó szerint vagy tátott szájjal bámultam, vagy sírtam, mint valami elmebeteg. Még mindig csak ülök megsemmisülten a gép előtt, és próbálom megemészteni ezt a rengeteg mindent, ami ért a sorozat alatt. Hű, komolyan, azt sem tudom, hol kezdjem ezt a bejegyzést, mert még mindig teljes letargiában vagyok.
Fergeteges, hogy micsoda érzelem tömeget zúdítottak a nézőkre. Egyáltalán nem számítottam rá, hogy egy ilyen mély, és fontos üzenettel teli sorozatot fogok nézni, és végül annyira beszippantott, hogy nem bírtam abbahagyni, és még mikor nem is néztem, akkor is azon járt az agyam, hogy mi fog történni a következő részben. Annyi, de tényleg annyi kérdést felvetett, és kivesézett, és mindent több szemszögből mutatott meg, és végül a máskor evidensnek tűnő döntéseket is megkérdőjelezte a néző.
A legfőbb kérdéskör, amit a sorozat felvetett, az az eutanázia volt, ami a legelső résztől a legutolsóig hatalmas központja volt az egész sorozatnak. (Eutanázia: a gyógyíthatatlan beteg halálának – a beteg kívánságára vagy beleegyezésével történő – aktív vagy passzív meggyorsítása.) Végig azon ment a vita, hogy vajon egy beteget a saját kérésére „megölni” / megszabadítani a fájdalmaitól vajon helyes, vagy nem. Ha most belegondoltok, annyira egyszerűnek tűnik a válasz, nem? Pedig nem az. Vajon az a beteg, aki erre kéri az orvosát, mire gondolhat, mit érezhet? Vajon az orvos, akit erre kérnek, min mehet keresztül? Vajon a család, és a hozzátartozók mit reagálhatnak erre? És a kórház vezetői, vagy a rendőrség hogyan viszonyul ehhez? Máris nem tűnik olyan egyszerűnek ez a kérdés, igaz? Pedig elsőre milyen egyszerűen rávágtátok volna a választ! És bár ez a kérdés az egész sorozat alatt ott lebegett, néha nyíltan rákérdeztek, néha pedig burkoltan, de akkor is ott volt, mikor egy gyógyíthatatlan, fájdalmakkal küszködő beteg feküdt a kórházi ágyon. És mégis, a sorozat végére sem sikerült egyetlen álláspont mellett dönteni, hiszen ilyen nem is létezik: de erre csak akkor jön rá a néző, amikor végignézte/végighallgatta a összes nézőpontot: a betegét, aki meg akar szabadulni a fájdalomtól, az orvosát, aki segíteni akar rajta, és a rendőrökét/ügyészekét, akik szerint ez gyilkosság. Mi van akkor, ha Cha Yo-Han és Kang Si-Young véleménye ellentétes? Végső soron nem számít. Cha Yo-Han képes volt őszintén és határozottan kiállni minden mellett, amit valaha tett, és amiben valaha hitt, és rendületlenül tartotta magát az elveihez. Kang Si-Young pedig a végsőkig bízott benne, még ha gyakran meg is kérdőjelezte a döntéseit és a parancsait." Az értékelés folytatódik a blogon: https://koreaekkovei.blogspot.com/2020/03/doctor-john.html
Népszerű idézetek
Yo Han: Pain is the proof of life. Pain lives inside us. Our lives come to an end woth pain. Having someone next to you to share your pain with reduces your pain and gives you the courage to embrace your pain.