Der Hauptmann (2017) 82% 17★

A leírás elég kevés ehhez a filmhez. Úgyhogy leírom, mit is kell tudni, mielőtt az ember megnézi.
Először is ez ismét egy nagyszerű német film. Megrázó, sokkoló és egyben undorító (kis híján elhánytam magam az egyik jelenet után, pedig nem mutatnak semmit. Csak hát ugye, ami a fejben megjelenik, az még rosszabb.).
A film igaz történeten alapul. Ez azért fontos, mert nem a megszokott, jól felépített filmek közé sorolandó. Itt a történéseknek nincs oka, egyszerűen csak végigkövetjük, milyen elmebeteg dolgok történhetnek egy ilyen helyzetben. Próbáltam kitalálni a főhős motivációit, döntéseinek miértjét, de egyszerűen nincs. Próbáltam őt besorolni a megszokott karaktertípusok közé, eldönteni, hogy most akkor ő jó vagy rossz ember, de igazából még most sem tudom. És talán pont ezért tetszett annyira. Alátámasztja az elképzeléseimet, miszerint ilyenkor nincs jó és rossz, nincsenek elvek, csak a túlélésért folytatott küzdelem. Talán erre utal az utolsó (erdős) jelenet is: aki öl, az túléli, aki nem, az meghal.
De a film nem csak az agyat mozgatja meg. Folyamatosan játszik az ember érzelmeivel. Mert, bevallom, egyszer-kétszer még el is nevettem magam. Aztán persze történt valami borzalmas és jött a lelkifurka, hogy minek nevettem.
A film alaphangulatát főleg a fekete-fehér mivoltja és a hangok játéka adja. Zenét nem nagyon hallunk (max. német katonadalokat), inkább a fagyos csend és az elnyújtott jelenetek dominálnak. De félreértés ne essék, ez inkább fokozza a hangulatot, nem teszi unalmassá vagy vontatottá a filmet.
Mindenkinek jó szívvel ajánlom, aki történelmi horrorra vágyik.

Már megint egy zseniális német alkotás.
Te jó ég mennyire sokkoló és nyomasztó ez a film. A főszerepet alakító Max Hubacher remekül játszik, hamar elérte, hogy a karakterétől kiverjen a víz. És ha ez mind nem lenne elég, a fekete-fehér fényképezés, a lassan pörgő események csak fokozzák a hatást.
Nehéz szavakat találni… Elég vegyes érzelmeket keltett bennem, és eleinte még kicsit vívódtam is magammal, sőt a legelején még mulatságosnak is találtam a helyzetet, de aztán ez hamar átfordult, és csak néztem, hogy lehetséges ez… Mire képes egy egyenruha és az általa nyert hatalom… Az pedig csak hab a tortán, hogy ismét valós alapokon nyugvó történetet látunk.

A Der Hauptmann biztosan mindenkinek bekúszik kicsit a bőre alá, aztán kérdés, meg tud-e szabadulni tőle. Egyhamar biztosan nem. Különösen a stáblista alatt futó képsorok után.

Rendhagyó és némileg hiánypótló film a széthulló dilettantizmusba hulló német hadseregről. Hubacher remekül játssza a káoszkufárt, aki mindenki alá-dolgoz némileg, hogy valahogy kibekkelje a háború borzalmait.

Kárára, hiszen az egyenruha és a vele járó hatalom olyannyira maga alá temeti, hogy már nem igazán van visszaút és a káoszban és hatalomban dagonyázó antihősünk egyre mélyebbre süllyed. Olyan mélyre, hogy onnan már nincs visszaút. Szomorú volt nézni, hogy hogyan érez rá Herold arra, hogy kinek mi kell és lavírozok ebben.
Nem hittem volna, hogy a németek ilyen keményen bántak a dezertőreikkel. A tábori jelenetek durvábbak voltak, mint egy-egy holokausztos filmes jelenet.

A vége ugyan némileg kiszámítható, azért az utolsó percekig volt ott egy kis, de mi van ha, szóval nagyon izgalmas és végig lekötött.

Nagyon felkavaró, de zseniális. A főszereplő elképesztően jól játszik. A filmet nem is lett volna érdemes színesben megcsinálni, ezt fekete-fehérben kell látni, ezerszer jobban átjön a hangulat.