Departure (2015) 47% 3★

Tipikus szerzői filmnek tűnik, amelyben mintha a rendező a saját, mélyen átélt élményeit szeretné visszaadni, de a vásznon elsősorban az intenzitás nyomai látszanak, és nem jön le maga az intenzitás. A színészek is olyannak tűnnek, mint akik nem kaptak rendes forgatókönyvet, ellenben világosan beléjük sugározták, mit kellene érezniük. Így szinte betévedt magánemberként szédelegnek, és elsősorban a tétova tekintetük, zavarodott arckifejezésük pótol minden további hiányzó részletet. Értem én, hogy a szexualitás tinédzserkori felfedezése nagyszerű dolog, különösen ha nem a többségi, heteró térfélre került valaki. Azt is, hogy egy bénító házasság pótcselekvéseiből szabadulni is egy új kezdetet jelent. Szóval mindezt értem, de ennek a filmnek csak beleérezhető mélysége van, amúgy üres, érdektelen, és az a kevés, amire építkezett, elcsépelten közhelyes.
Ezt a két csillagot is valami emberbaráti érzés adatja velem, amellyel elismerem a tapasztalat által nem formálható, menthetetlenül amatőr megközelítés erőfeszítéseit.