Deca-Dence (2020–2020) 66% 14★

Annak ellenére, hogy néha belezavarodtam, jó kis anime volt ez, szerethető karakterekkel. Lehet, hogy kicsit túl lett bonyolítva, de izgalmas volt és szórakoztató. Az endinget pedig nagyon szerettem, mind az animációját, mind a zenéjét. Igaza van @Nihilchan -nek, nekem is eszembe jutott az Attack on Titan világképe az anime elején, de aztán teljesen más fordulatot vett a történet. Egyáltalán nem váltott át horrorba, a feszültséget így is fent tudta tartani. Az én kedvencem Natsume volt, a kis optimista, aki még akkor is képes volt megőrizni önbizalmát, mikor a világ összeomlott előtte. Kubaragi is nagyon kedvemre való karakter, és tetszett, ahogy a kapcsolata alakul Natsumével. Minato is Kurenai is nagyon szimpatikus volt. A történetvezetés hibáit előttem már @Nihilchan leírta, és szerintem is igaza van. Számunkra minden kiderül az elején, így amikor Natsume előtt világossá válik minden, nem üt akkorát, pedig mennyivel jobb lett volna, ha számunkra is bombaként robban. És egyértelműbbek is lehettek volna itt-ott, mert sok dolog túl van magyarázva, valami pedig hiányos, így nekünk kell összerakni az összképet. Én komolyan megküzdöttem vele néhol :) De mindezektől eltekintve szerettem, és lehet, hogy még újra is fogom nézni egyszer, hogy minden teljesen világossá váljon. :)

Nem egészen tudom, kinek mi baja van az animével, de én nagyon megszerettem. Maga a koncepció nagyon jó még akkor is, ha némely dologban, főleg a történet elején hasonlóságot mutat az Attack on Titan világával. A kinézete szép, a karakterek nagyon kellemes látványt nyújtanak, egyedül a Gadollok ocsmányak. A zenéje is klassz. A szereplők könnyen megszerethetőek; én nagyon bírtam Kaburagit, Natsumét és Minatót is. A baráti kapcsolatok mellett tetszett a mondanivalója is. A baj vele azonban az, hogy nincs balanszban önmagával, a történetvezetés nem tökéletes és látványosan sok a hiba benne. Például sokkal nagyobbat ütött volna az egész, ha mondjuk akkor tudjuk meg a tényeket, mint Natsume, nem pedig az anime legelején. Igazából minden lényegesebb momentumára először a szememet forgattam, de valamiért pillanatokon belül beszippantott az összes hülyeségével együtt. Nagyon nem tökéletes anime, de elképesztően élveztem. Simán újranézős.

Robotok és játékszereik. Izgalmas, kalandos kis sztori volt egy horror gadollal a végén. A két világ közül nyilván a fejlesztett volt a menőbb, színesebb. Olyan érzelmeket mozgattak meg a történések, amiket a robotokból ki sem nézne az ember, bár hát ugye a bugok… Jó volt nézni a férfi és a kiscsaj barátságát, összetartozásukat, no meg a mindenki egyért. A kabu-dence-nél hangosan felröhögtem.

Egyáltalán nem volt rossz anime, bár eleinte furcsa volt a kétféle stílus.
A történet kicsit sablonos is, bár igyekezett mindent kihozni a vr témából.
A szereplők nagyon szerethetőek, Kaburagi jellemfejlődése tetszett, Natsume aranyos volt.
Néha azért sikerült összezavarnia, és a fordulata nem biztos, hogy jól lett felvezetve, de nagyon nézette magát.