Butai Gozen -Kyouran no Ken- (GOZEN 2.) (Toei Movie x St 2.) (2019) 90% 1★

Na, ez igen! Ez kellett volna a filmbe is, vagy legalábbis egy része. És, ha már film, azt hittem, hogy ez a folytatása, de nem az, hanem egy párhuzamos történet, ami történetileg előbb kezdődik, és később végződik, mint a film, és igaz, hogy az volt előbb, mondhatni az inkább egy melléktörténet. Tulajdonképp ebben minden benne volt, ami abból hiányzott, bár a főszereplők nem ugyanazok voltak, hisz ez Mochizuki Hayato története volt, itt is fellelhető volt a szerelmi szál, de nem ment az akció rovására, és romantikusnak sem igazán nevezhető a története. Ez egy tragikomikum. Az elején szinte vígjátékból csap át fokozatosan drámába, majd tragédiába. Nagyon jó történet, ami végig pörgős, aminek az elején a néző a nevetés miatt törölgeti a könnyeit, a végén meg a szomorúságtól.
A történet mellett kiemelkedő a színészi játék is. Leesett az állam Yazaki Hiroshi produkciójától. A Hakumyu live-ban már megmutatta kicsit, hogy képes gyagyás karaktert is alakítani (Hijikata és a kakizome vagyis az új évi fogadalom), de itt aztán nem kellett visszafognia magát. Igazából a gondtalan, szeleburdi karakterből válik komollyá, komolyabbá, mindezt a cselekménynek köszönhetően. A játéka vitte a darabot, de igaz ez a többiekre is. Matsumura Ryuunosukét is láttam már komolyabb, és bolondosabb szerepben is, itt is jól hozta a karakterét. Érdemes odafigyelni Akane Livre, Umetsu Mizukira és Motoki Seiyára is. Mindhárman nagyon jól játszottak, mindhármójuk karaktere érdekes volt, egyikük sem az igazán, akinek mutatja magát. De a többi szereplő is remekelt, és nagyszerű előadást mutattak. A harcjelenetek, amiből volt pár, mind jól meg voltak koreografálva. Tényleg nagyon örültem, hogy volt akció része a szerelmi szál mellett, és hogy azok a karakterek, akik a filmben háttérbe szorultak, itt főszerepet kaptak. Érdekes – bár igazából egyáltalán nem bánom –, hogy az a két harcos viszont nem vett részt a Gozenen, legalábbis nem említették őket, ahogy igazából a film cselekményére sem tértek ki. Nem volt az a jelenet sem, ahol Hayato beszélget Rinnosukéval, viszont biztos, hogy párhuzamos történet volt, mivel volt pár szereplő, akik a filmben meghaltak, itt meg ismét éltek, hogy aztán újra meghaljanak – ugyanúgy, ahogy a filmben is, csak ott nem mutatták olyan részletesen, mint itt, szóval még ki is egészítette azt. Tehát a színdarabot meg lehet nézni a film nélkül is, de a film a színdarab nélkül viszont kicsit olyan, mint egy üres váz.