Az iker (2022) 48% 28★

Ó, Istenem, már megint mi volt ez…

Dögunalmas, indokolatlanul hosszú és még jól át is vertek. spoiler

Háttérzajnak, porszívózás, esetleg padlócsiszolás mellé való film.

Nem tudom, hogyan is került a látókörömbe, de már bánom, hogy megnéztem, érdekes kezdés és egy jó pofán csapás egy lapáttal, de úgy hogy katyvasz maradt az agyamban. Tele van kérdéssel a fejem, de nem is izgat annyira, hogy kapok e rájuk választ. Nem volt jó. Ennyi.

Az iker első 2/3-áig (egy közel kétórás filmnél valóban nem kevés) több irányban építkezik. Vannak (felvetődnek) pogány szertartások, álmok, megszállás, piszchiátria, párkapcsolati dráma, szülő-gyerek dráma, rengeteg gyász, magány, kirekesztődés, bizalmatlanság, erdő és kísérteties ház stb.
Ettől a néző számára korábbról ismerős zsánerfilmek ugorhatnak be, amelyek a maguk kategóriájában sokkal iránytartóbbak és tempósabbak. ('Horrornak dráma, drámának horror', a moziban a fiatalság végigdumálta ezt az első etapot.)
A maradék egyharmad időben azonban a filmben addig felhalmozott feszültségek kezdenek kipattanni-megoldódni, és az addig sokfelé nyitott útvesztő kisebb-nagyobb ajtócsapkodásokkal betereli a nézőt egyetlen végső elágazásába. Ez az utolsó fordulat(sorozat) aztán szépen ki is tart a film végéig. (itt már figyelt a közönség.)
A konklúzió tükrében érdemes visszaemlékezni a film addigi építkezésére, hogy megvizsgáljuk (magunkat is), hogy be lettünk-e csapva, és ha igen, minek dőltünk be, mit szerettünk volna befejezésnek.
Egyáltalán nem rossz kis film, még az is lehet, hogy megér egy újranézést is!

Ha csak egy horror van, amire azt mondod, na jó, ezt kihagyom, mert biztos rossz, akkor ez legyen az. Teresa palmer miatt kíváncsi voltam rá, de még ő se tudta élvezetessé tenni ezt a merő unalmat. Konkrétan az első órában semmi nem történik, aztán meg zagyva és klisé. A végén ugye a történés fordulatnak számít, de igazából ez sem tudta megmenteni a filmet. Nem tetszett.