Az élet önmagammal (2019–2019) 70% 57★

Nem is tudom, mikor láttam utoljára ilyen abszurd sztorit. Még katyvaszabb lett a végére, mint ahogy először összegabalyodott. Az eleje számomra hihetetlenül unalmas és vontatott volt, és nem tudom elhinni, hogy létezik ilyen béna ember, mint régi Miles. Ezzel egy időben Paul Ruddot sikerült végre megkedvelnem, ahogy figyeltem a játékát ez alatt a nyolc rész alatt. Ez az ember sokkal több, mint egy bosszúálló hangya!
A történetre visszakanyarodva érdekes a felvetés, spoiler? Én azt olvastam ki ebből, hogy nem, csak ha beépül a „rosszabba”. (spoiler) spoiler Így a végén ez az új bonyodalom megint dob a sorozaton, de annyira nem tetszett, hogy továbbnézzem és törjem rajta a fejem.
spoiler

Újfajta tisztelet ébredt bennem Paul Rudd iránt, sose gondoltam rá úgy, mint kifejezetten jó színészre (egyébként sem vesztegetettem rá különösebben gondolatokat a múltban), de ebben a sorozatban nekem abszolút bizonyította a képességeit.

Maga a sorozat… érdekes. A koncepció jó, a műfajt nehéz megmondani – néha átmegy teljesen abszurdba, néha meg valamiféle lélektani dráma akar lenni.

A ritmusa se tűnik éppen kiegyensúlyozottnak.

Mindennek ellenére nem rossz sorozat – őszintén kíváncsi voltam, hova fut ki, és a különféle perspektívákkal is egészen jól játszik.

Az üzenete az önmagunk elfogadása érdekében vívott harcról is rendben van.

Nem kell tőle sokat várni, és akkor még egészen kellemes meglepetést is okozhat.

Nos, ledaráltam egyben, mert hát, miért is ne? Igazából, nem gondoltam erre a spoiler megoldásra. Persze semmit nem olvastam el a filmről. Semmit. Csak láttam, hogy dupla Paul, na mondom ezt látnom kell. Én egy átlagos kis ikersztorira számítottam, de örülök, hogy nem azt kaptam.

Mint minden sorozatnak ennek is vannak nagyon erős és eléggé buktató oldalai is. Erős oldalnak találom a két szemszöges megoldást. De erősen buktató volt az 5. rész. Abszolút felesleges, lényegében semmi újat nem tudtunk meg, a nő halál idegesítő karakter, az a rész meg kb csak róla szólt. Ráadásul sosem szerettem a visszaemlékezéseket. Persze az alapötlet tetszett, hogy nézzük meg a harmadik főszereplő szemszögéből is a sztorit… De ha ilyen életunt idegesítő a karakter, akkor inkább ne. :'))

A vége pedig… Milyen szürreális lehet már spoiler. Akármennyire is nem bírtam a nőt, örülök, hogy végül spoiler bár eléggé szr, hogy nem tudni spoiler. Bár, logikusan gondolkodva, egyértelmű, hogy a spoiler. De persze ilyenkor jönnek a tudományos kérdések, hogy spoiler.

Nem tudom, mi volt a tervük a sorozattal. Én megelégednék ennyivel, lehet, hogy nem akarom tudni, hogy váltogatja majd a csaj a két srácot :')) Viszont, ha lesz második évad, tuti megnézem azt is. De ha nem lesz, akkor sem omlik össze bennem a világ. Bár, ha lesz még rész, remélem, azok kicsit összeszedettebbek lesznek.

Nem rossz, egy hitech Dr Jekyll és Mr Hyde történet, de a vége felé úgy éreztem, hogy nem akarnak semmi ütősebb lezárást az évadnak, hogy nyitva hagyják a sztorit a folytatásra. Így aztán semmilyen lett a vége. Én arra tippeltem, hogy klónozzák az asszonyt is, hogy mindenkinek jusson.

Az alapötlet jó, de nem igazán tudja a sorozat, hogy mi akar lenni. Valamennyire ugyan fókuszál a saját magunk a legrosszabb ellenségünk kérdésre, meg valamennyire a hanyatló párkapcsolatra… de úgy elveszik közben. Egyszer ugyan nézhető, de nem olyan nagy szám.

1. évad: 7★

Egyébként tök jó szórakozás,gyorsan le lehet darálni.Néhol identitásválságban szenved,de számomra inkább az van,hogy az elején sitcom akart lenni,aztán átcsapott drámába,amit végülis jól kezelt,mert nagyon erős a drámai vonala.
Több rétege van,több mindent bele lehet látni,de azt,amit véleményem szerint el akart mondani,azt jól közvetítette.Mert senki nem állhat akadályt az embernek a saját boldogságához,csakis önmaga és olykor le kell győzni saját magunkat is,hogy előrejussunk.Meg persze,nincs olyan,hogy tökéletes ember és változni sosem késő.Valami ilyesmi gondolatokkal hagyott engem az első évad,látok potenciált a folytatásra. 10/7 #DuplaPaulRudd

Összességében nem egy maradandó alkotás, hiába a jó alapötlet, mint annyi Netflixes sorozat, ez is elcsúszik a kidolgozáson. Paul Ruddot a Jóbarátok óta bírom, és bár nem mondom, hogy maximális figyelemmel követem a munkásságát, de azért, ha szembe jön velem egy-egy filmje, azt megnézem. Igazából ezt a sorozatot is miatta néztem meg, de sajnos ő sem tudta megmenteni nálam. Itt sem igazán bánom, hogy nem lett folytatás.

Vicces, ötletes, ügyesen bonyolított, de nem egy nagy durranás. A sorozat tulajdonképpeni célja, hogy bemutassa, milyen egy kihűlő párkacsolat, hol úsznak el dolgok, milyen az, ha szembesülünk önmagunkkal. Illetve hogy milyen a tökéletes énünk, vajon jobb vagy rosszabb?
Egy nézést megér…

Tipikus netflix-iparos munka. Mindig ígéretesen indul, a sztori jó is lehetne, mégsem sikerül kihozni belőle a maximumot.