Attila, a barbár hunok vezére, akit a rómaiak „Isten ostorának” neveztek, végigsöpör az itáliai félszigeten, és legyőzi Róma összes seregét, amíg embereivel el nem éri a város kapuit.
Várólistára tette 2
Kiemelt értékelések
Serge_and_Boots 
Attila (1954) 50%
Sajnos nem egy sikerült film, ezt látatlanban is megsejtheti a néző, ha rápillant a specifikációira: történelmi dráma, illetve cselekménye alapján nagyeposz, mai szemmel nézve már óriási sztárgárdával, mindössze 80 percben – csúnyán szólva, lehetséges ez, vagy itt valami félrement a gyártás során, félkész termék került ki a stúdió falai közül?
Nos, egyik sem. Az Attila kész film, komplett mozi, aminek sosem volt ambíciója, hogy a kor epikus amerikai kardos-szandálos nagyeposzaihoz hasonlóan hosszú órákon át több tucatnyi szereplővel kápráztassa el a nézőjét. Volumene és kivitelezésének minősége alacsonyabb költségvetést sejtet, egyúttal emlékeztet minket: a történelmi filmek igazából sosem voltak törvényszerűen epikus sztorikat bemutató látványmozik – de nem véletlenül ezek nyertek végül szinte mindig valódi filmtörténeti jelentőséget.
Látványról szólva, bár a film színes, borzasztóan tompa és elkent, nem is igazán találtam jobb minőségű kópiát még csak trailerből sem, ami arra utal, hogy igazán szép sosem volt ez a produkció. Bár akad benne egy valamirevaló csatajelenet, ami azért közel sem fapados, de nem is igazán tehető oda a korszak amerikai klasszikusai mellé. Lehet, a fekete-fehér kivitelezés több patinát biztosítana már neki mai szemmel…
A szereplőgárdának legalább nincs oka szégyenkeznie. Sophie Loren mindössze húsz éves, de szerepformálása túlmutat a biodíszlet funkción. Kár, hogy Irene Papas karakterének izgalmasan sötét tónusai árnyékba borítják őt. Ugyanez igaz Henri Vidalra, aki hiába ügyes, nem tud kikászálódni Anthony Quinn nagyszerűségének hátteréből – pedig az igyekezet, amivel Quinnt megpróbálják közép-ázsiaivá maszkírozni, némileg őt is nevetségessé teszi. Ezzel együtt egyébként Quinn nagyságrendekkel hitelesebb hun, vagy még inkább valamiféle sztereotipikus mongol figura, mint bárki a körülötte lévő barbár seregben.
A film Wikipédia oldalán egyébként nagyon érdekes kis eszmefuttatást lehet olvasni az amerikai forgalmazásának forradalmi mivoltáról – cserébe korabeli kritikáknak még nyoma sincs az oldalon, de biztos vagyok benne, hogy a szakma sem lehetett igazán elragadtatva tőle.
Nem beszélnék le róla senkit, de érzésem szerint ez a cucc a maga korában sem volt nagy durranás, mai szemmel pedig alig-alig van már vonzereje. Azt mondanám, inkább érdekes, mint bármi más.
