Amakusa Shirô Tokisada (1962) 70% 1★

Sokkal többet vártam tőle. Egyértelműen a Fate/Apocrypha (2017–2017) miatt kezdtem el nézni, ott ismerkedtem meg Shiro karakterével, és annak ellenére, hogy ott is egy mélyen hívő, már-már fanatikus figura, nagyon szerethetően sikerült ábrázolni, erős célokkal, karizmával, taktikus gondolkodással, miközben tragikusan fiatal, és végtelenül megszánható: hiszen lényegében az egész életét feladta a népéért és a hitéért, amit pedig senki nem érdemel. Japán egyik legikonikusabb keresztény figurája, és mondhatom, hogy olyan, mint az ő Jeanne d'Arc-juk: egy fiatal harcos, aki mindent megtesz, de sosem győzhet.
Ezzel a filmmel az a gond, hogy se eleje, se vége. Mikor elkezdődik, Shiro már a felkelés élén van, személyi kultusza van, és vezet… nem látjuk az utat, amin egy tizenhét éves fiú eljut odáig, hogy márpedig ő összeszedi magát, és harcolni fog a népéért és a hitéért. A végén pedig még csak a végső csata előtt járunk… nem mutatja be magát a mártírhalált és a tragédiát sem. Van benne egy erős monológ, néhány hatásos pillanat, de azok az elemek, amiken át Shiro személyisége mélyebben megcsillanhatna, teljesen hiányoznak.
Szintén hiányolom annak hangsúlyozását, hogy mennyire egy gyerekről van szó. Persze, tudom, kora újkor, a tizenhét évvel az ember már nagykorúnak számított, de attól még rendkívül fiatal. Nem lehet tapasztalt, nem lehet igazán elismert, nagyon kell a vallási vonulat, és a gondolat, hogy isten küldte, hogy kialakuljon körülötte az a kultusz, ami kialakult. Míg a Fate/Apocryphában imádtam, hogy mennyire kamasz a karakter zseniális manipulációk és határozott döntések ide vagy oda, mennyire megilletődik egy csóktól, addig itt Shiro a halvány romantikus szálban is teljesen magabiztos, kicsit sem kamaszos, és ezzel pont az veszik el belőle, hogy megérthető és esendő maradjon. Mivel ennek az egy karakternek kellett volna elvinnie a hátán a filmet, nem szabadott volna, hogy ennyire felületes legyen a kidolgozása.
Régi film, így természetesen fekete-fehér és elég lassú ütemű, de igazából ez nem szükségszerűen rossz, a hét szamuráj is tökéletesen működik hasonlóan. Ebben a filmben más hiányosságok akadnak, amiért nem tudom jó szívvel ajánlani.