Akna (2016) 68% 16★

Két órányi harc az elemekkel, az idővel, az őrülettel, a múlttal és a jövővel. Mindvégig e kegyetlen harcnak/harcoknak lehetünk szemtanúi, melynek mi is részeseivé válunk, én például sokszor azon kaptam magam, hogy szinte levegőt is alig veszek és furcsa mód (mert hát régen éreztem ilyet) annyira nagyon érdekelt a végkifejlet, hogy nagyon.
Aki nem lát mögé, annak valószínűleg csak egy kusza összevisszaság. spoiler

spoiler, igazán köszönöm.

Hogy miért egy csillag? Nem, nem rossz ennyire a film, mint az, mindössze az elején úgy elcseszték a főhős renoméját nálam, hogy a legkevésbé sem tudtam aggódni érte, megérdemelte, nagyon is, ami történt vele, és gyűlöltem a fickót, mint a pestist. Ez a dolog pedig úgy lehúzta számomra a film értékét, hogy ha lehetne, mínusz pontot adnék rá. Nemigazán spoiler, mert a film legelején vannak a következők: spoiler Majdnem befejeltem a monitort, olyan idegbeteg lettem! Innentől spoilerebb: spoiler Hát beszarok! Az utolsó negyedórát még pótolnom kell(ene), de nem hiszem, hogy bármit változtat(na) a véleményemen. Úgyhogy lehet, nem teszem. Imádom az egy helyszínes, kevés szereplős filmeket, de ha film lényegében egyetlen szereplőjét utálom, akkor köszönjük szépen, Emese.

127 óra rémisztő verzióban. Én pont azért akartam látni, mert a 127 órát nagyon szeretem, és örültem volna, hogyha láthattam volna egy hasonló témájú, jól megcsinált filmet. Nem jött össze.

Az az érdekes, hogy míg a 127 órán nem unatkoztam, ezen viszont meglehetősen. Zavarosak voltak a visszaemlékezések és a hallucinálások; nem igazán sikerült ezeket jól beilleszteni a történetbe. Sokáig nem volt semmi kapaszkodónk a főszereplőhöz, és csak az utolsó kb. fél órában állt össze a kép az életét illetően. És hát be kell vallanom, nem minden percét láttam a filmnek, mert volt két éjszakai jelenet, támadó vadkutyákkal, amiket inkább csak gyorsan áttekertem. Sajnálom, egyik rémálmom a szitu, úgyhogy képtelen voltam megnézni. És hát Tommy szétesése, majd később a hullája is meglehetősen horrorisztikus látványt nyújtott.

Ahelyett, hogy izgultam volna Mike-ért, alig vártam, hogy lelépjen arról a tetves aknáról, ami azért elég sokat elmond arról, mennyire éreztem vele együtt. Én konkrétan nevettem a szerencsétlenkedésein. spoiler

Nagyon csíptem azt a berbert, haláli egy fazon volt és tetszett a „lépj tovább” üzenete is a filmnek, csak kicsit túlhangsúlyozták már a végére, amitől szemforgatóssá vált.

Mindent összevetve, ezerszer inkább ajánlom a 127 órát, ha még nem láttad, mint ezt a filmet.