A pozsonyi csata (2020) 11% 14★

A pozsonyi csata nem történelmi film, hanem fasiszta háborúpornó.* Ezért csak részben éri el célját az a sok-sok nyomdafesték, amelyet kétségbeesett szaktörténészek szentelnek a film történelmi tévedéseinek cáfolatára, helyesbítésére.**

A kritikus történettudósok többsége egyébként sajnos csak visszafogottan nyilatkozott erről az alkotásról: kb. értékelik „a jó szándékot nemzeti történelmünk dicső múltjának méltó bemutatására”, de a végeredmény ilyen meg olyan lett és ezt azért így már mégsem.
Viszont itt eleve nem az volt a cél, hogy múltról hitelesen beszéljenek (ebben az esetben a Magyarságkutató Intézet nem kapott volna ennyi közpénzt és MTA-tól elvett összegeket), hanem hogy a rendszer hívei militarista üzenetet közvetítsenek a társadalom számára olyan keretezésben, amelyben a néző aktuális, 21. századi politikai küzdelmekre ismerhet. Néhány ilyen jellegű „easter egg”:

– Amikor a történéseket térképen ábrázolják, a nyugati frank seregeket szimbolizáló bábuk mögött áll egy sokkal nagyobb méretű figura, aki maga előtt tolja a seregtesteket a magyarok ellen. A magyarokat ezzel szemben csupán négy, egyenlő nagyságú lovaskatona jeleníti meg. = A magyarok egyenlőek, demokratikusak, míg az ellenük felvonuló Nyugat mögött ott áll tudjukki.
– A készítők az ideális női szerepeknek is szentelnek pár pillanatot. Az epekedő háziasszony a film végén népviseletben várja haza megfáradt urát, amint az megérkezik az ütközetből.
– A filmet készítő intézményt ismervén előzetesen sok mindenre számítottam, de az már egészen meglepett, ahogy a narrátor kéjes, tomboló fanboy hanghordozással kommentálta a csatajeleneteket és számolt be élvezettel a véráldozatokról, az „egy testté olvadó magyar seregekről”, nyílzápor alatt „szétmálló” ellenségről stb.

Az animációhoz nem fűznék sok kommentárt, nyilván felér egy emberiség elleni bűntettel, de ezt mások már épp eléggé kivesézték.

*Mérsékelten szórakoztató olvasni a fanok kommentjeit a videó youtube-on szereplő változata alatt, akik arról számolnak be, hogy „libabőrösek” lettek a videó megtekintésétől.
**Pl.: https://www.valaszonline.hu/2021/01/12/pozsonyi-csata-m… ; https://ntf.hu/index.php/2020/12/22/magyarirtas-szamsze…

Ez a film rengeteg kritikát kapott már, miközben hatalmas bevezető kampánya volt. Egyrészt kritizálták a grafikát, másrészt a történelmi hűséget, és itt főként történészek szólaltak fel. Természetesen nem maradt el az a szólam sem, hogy aki ezt a filmet negatív kritikával illeti, nem is igazi magyar stb.
Én is megnéztem, mert kíváncsi voltam rá. Ami először szembetűnik, az a külcsín. Az egyik régi kedvenc PC-s játékom az Age of Empires II, melynek felújított változatával most is játszom. Néhány képsor konkrétan az AOE2 intrójára emlékeztetett, pl. amikor térképet mutattak és faragott figurákkal jelképezték a seregeket. Ezzel csak az a probléma, hogy ez a játék először 1998-ban jelent meg, és akkor kiemelkedő volt. Azóta eltelt több, mint 20 év, ez az animáció ma már elavultnak hat. A készítők a Total War-játékok motorjával animálnak, és természetesen a kritikák után az is elhangzott, hogy ez direkt volt, ez vállaltan videójátékos színvonal. Ezzel nem is lenne probléma, ha valaki hobbiból készítene ilyen animációkat, de ez nem hobbiból készült, hanem egy kormány által támogatott intézet megrendelésére. De még ezt is el lehetne fogadni, ha a tartalom rendben lenne, ugyanis én hiszek a „ronda és finom” elvében, azaz ha egy kicsit amatőr a kivitelezés, de jó a történet, szerethető karakterek vannak egy rajfilmben, akkor elfogadható.
Sajnos a tartalommal kapcsolatban rengeteg történész kifejtette az álláspontját, hogy tele van anakronizmusokkal, olyan dolgokkal, amiket semmilyen forrás vagy régészeti lelet nem támaszt alá. Természetesen ezt is megmagyarázták, hogy mindez direkt volt, ez szimbolikus… Érdekes, hogy még házon belül sem aratott osztatlan sikert a film, mivel a Magyarságkutató Intézet két történésze is elég éles kritikát fogalmazott meg az alkotásról.
Kiderül, hogy a csatáról kevés forrás áll rendelkezésre. De ez még nem jogosítja fel az alkotókat arra, hogy hatalmas csúsztatásokat illetve fantáziadús kiegészítéseket tényként állítsanak be. Nem az a baj, hogy a film bemutat egy olyan elméletet, ami a készítőknek szimpatikus, hanem az, hogy mindezt kész tényként közlik. A filmben a szkíta-hun-szarmata-magyar rokonság mellett döntenek, és úgy állítják be, mintha az 500 évvel ezelőtt a Kárpát-medencében élő népek és a magyarok ugyanazok, mivel a honfoglalást visszatérésként emlegetik.
Természetesen a magyar őstörténetben rengeteg a kérdőjel, és többféle elmélet is létezik. Ez a film egy elméletet tart valósnak, és ebből a szemszögből mutatja be a csatát. Valamint a félrefordított idézettel azt akarja sugallni, hogy a magyarokat mindig is üldözték, de mi kitartottunk. Rengeteg történelmi film, sorozat létezik, amik fikciós elemekkel vannak dúsítva, pl. eszembe jutott a dél-koreai Silla királyság ékköve, melyben keveredik a valós és a fikciós szál, de mivel egy drámasorozatról van szó, senki nem kéri számon a hitelességet, és a készítők sem akarják úgy beállítani, hogy ez egy hiteles, ismeretterjesztésre alkalmas sorozat. Az érdeklődést persze felkelti a történelem iránt. A pozsonyi csatát viszont egyértelműen nem fikciósnak szánték.
A film végefőcím-dala, az Egy az Isten szintén nagy vitákat váltott ki. Mindenki a keresztény Istenre asszociál belőle, pedig elvileg nem erről szólna. A magyar ősvallásról is van többféle elmélet. De ha azt feltételezzük, hogy a magyarok egyistenhitűek voltak, de nem voltak egységesek, volt, aki áttért a kereszténységre, ahogy a filmben is megjelenik, akkor sem állja meg a helyét, hogy egy az Isten. Fankadeli készített erről egy magyarázó videót, amit sajnos már nem láthattam, mert letörölte, pedig kíváncsi lettem volna.
Régen rossz, ha valamit ennyire magyarázni kell, illetve folyamatosan magyarázkodni kell, mert akkor a film nem érte el a célját, a közönség számára nem érthető.
Még egy dolog, hogy megnéztem a Magyarságkutató Intézet Facebook- és Youtube-oldalát, és szemet szúrt, hogy több bejegyzésben és címben így írják az ékezeteket végig: „à”. Lehet, hogy az admin mobilról gépelte be, de szerintem elég igénytelenül néz ki, pláne egy magát komolynak mutató, kormány által támogatott intézet esetében. Ha már magyarság, akkor a helyesírás, az íráskép is legyen igényes.

„Ilyet nem szabad csinálni.”
– Jankovics Marcell

Egyszer talán írok egy hosszú, összeszedett értékelést, de egyelőre legyen elég ennyi:
Ez a szembeköpése mindannak a munkának, amit tényleges kutatók (siralmasan kevés pénzért) időt és energiát nem sajnálva végeznek, hogy hiteles képet kaphassunk a honfoglalás koráról. Ennél kártékonyabb propagandafilmet évtizedek óta nem készítettek Magyarországon. Az, hogy az animáció gyenge, a legkevesebb, de a teljes hiteltelenség, csúsztatások, és valljuk be, konkrét hazugságok megbocsáthatatlanok.

Ugyan keveset foglalkoztam a korszakkal, de számos dologban nagyra nyitottam a szemem, illetve röhögtem rajta. Elsősorban a grafika az, amit mindenki leszól, én se teszem másképp. Ami jó benne, hogy próbálja bemutatni a honfoglaló magyarok életmódját, ami így-úgy sikerül is. A hun-magyar rokonságot már sokan elvetették, ezt a korszakot egy eléggé nemzeti érzelmű tanár tanította a főiskolán és ő se emlegetett ilyeneket, de az elmúlt pár napban megtudtam érdekességeket egy ismerősömtől, amit inkább mesének tartok, mint valós történelmi ténynek. Magáról a csatáról keveset tudunk, ehhez képest a készítők dráma gyanánt beiktatták, hogy majdnem elbukott, amikor felbukkant Árpád elit kommandója és eldöntötte a csatát, de azért magát Árpádot megölték, ami szintén nem bizonyított, hogy ott halt meg. A narrátor utolsó mondata azonban kiverte a biztosítékot: „A magyarok a század közepétől külső nyomás nélkül kezdik meg a közeledést Európához, melyet egy Árpád-sarj, István fejedelem, első szent királyunk tesz majd teljessé” Most akkor hogy magyarázza el a tanár ezután, hogy mi a lófüttyért kezdte el Géza a kereszténység felvételét, ha nem külső nyomásra? Kettő csillagot azért adtam rá, mert végignéztem…

Sajnos 0 vagy – csillagot nem lehet adni.