A Pentavirátus (2022–2022) 48% 12★

Engem meg lehet venni ezzel a témával, de tényleg. Főként az összeesküvéselméletek iránti rajongásból néztem meg, de kicsit kíváncsi voltam Mike Myersre is.
A legjobb részek a Netflixet parodizálják. Erre az önreflexióra mindenképp jár csillag. Még akkor is, ha undi poénok. Jópár popkulturális utalás is van, olyanok is, amiket értettem. És a csávó az előre gyártott mondatkártyákkal… XD Mindig van pár poén, amit nem értek, mégis valahogy megfog az ötlet. Ez ilyen.
Nekem a vége tetszik. Egyetértek, mindig lesz újabb…, és elég optimistára sikerült, ami érdekes, mert manapság a boldog vég nem divat a sci-fiben. Ezért is megy egy csillag.
Minisorozat, tehát nem lesz folytatása, sokat „imádkozok” az ilyesmiért. Nehéz időket élünk, túl sok a fölös folytatás. Csillag.

Egyébiránt fogalmam sincs mit láttam, de azt nagyon.

Érdekes megfigyelni, ez a sorozat is nagyszerű példája annak, hogy ami rajzolva működik, azt élő szereplőkkel sokkal nehezebb átadni. Mert a szintén netflixes inside job csont nélkül működik nálam, pedig az se kifejezetten arról szól, hogy itt jól bemutatjuk az igazságot. Egyik ilyen sorozat sem igazán mond újat, persze mindig vannak erősebbek.
Ez most gyengébb.

Valami furcsa ízlésficam miatt imádom Mike Myerst és mindent, amit csinál. Így nagyon örültem, hogy újra alkotott/lecsapott.
Ez a netflixes sorozat formátum kevésbé áll jól neki, az erőltetett viccekkel nehéz ennyi időt kihúzni – 1-1,5 órában jobban érvényesül. Az első három részen még nagyon jól szórakoztam, utána kezdett ellaposodni. A befejezés sajnos csalódást keltő volt.
Posztmodern, meta, kritika-paródia és óriási adag idiótizmus keveréke ez a sorozat. Vagy beveszi a gyomrod, vagy nem. Valószínűleg inkább nem. A brit-amerikai-kanadai popkultúra mélyebb ismerete szükséges ahhoz, hogy élvezhető legyen.

Voltak benne vicces részek, de inkább volt ez erőltetett, mint vígjáték.

A sok alpári vicc, az erőltetett poénok, a túlzásba vitt paródia elemek teljesen lezsibbasztják az embert. Kár, mert vannak szellemes viccek, jó ötletek is, valóban humoros jelenetek is a filmben.

Az első rész után akkora sokk volt, hogy azonnal parkolópályára küldtem. Mondom, ez a nettó szemét kategória, gusztustalan, alpári humor, amit annyira rosszul használnak, hogy cseppet sem vicces, csak kínos és szánalmas, és én nem akarom ezzel a vacakkal kínozni magam. (Aztán megszólalt a fejemben egy hang, hogy hát „Jeremy!… Jeremy!”… --> Nem, nem a Hevesi Tamás sláger. xD) Úgyhogy, pár nap elteltével visszakanyarodtam, és befejeztem. Mázli, hogy csak 6x25 perc…

De. Így, végignézve már nem gondolom annyira szemétnek. Oké, az én ízlésemnek még mindig inkább az, de láttam már ennél sokkal rosszabb, mondanivaló nélküli dolgokat is, úgyhogy egye fene, egynek jó volt. A központi szál, mint olyan, nekem kifejezetten bejött, tetszett, hogy ez egy társadalomkritika. Tetszett, hogy a sok kütyüfüggő hülyét ekézik benne, stb. És, ha őszinte akarok lenni, én is kb. azt gondolom, hogy ez a világ már ki lett nyírva, hála – többek között – valóban az internetnek. És nem vagyok annyira optimista, hogy ezt az irányt bárminemű „szuperhős” képes lenne megfordítani valaha is. Nem, ez már el lett cseszve rég, robogunk a végzetünk felé, a kérdés csak az, hogy milyen sebességgel és mikor fogunk végleg becsapódni.

Csillagozni nem csillagozok, mert fogalmam sincs, mennyit adhatnék rá…

Igazából fogalmam sincs, mi volt ez, annyira erőltetett ócskaság, tele trágársággal, hogy súrolja a nézhetetlen kategóriát, de valahogy mégis végigtoltam, hogy lássam, mi ennek az egésznek az értelme. Még nem jöttem rá.

Rettenetes volt. :(

Na ez majd felnyitja az emberek szemét! Ja, nem.
Myers újra eláraszt minket borzalmas szóvicceivel, igaz, tulajdonképpen a szinkronban a fordítók által kiizzadt vicceket élvezhetjük csak.