Várólistára tette 6


Népszerű idézetek

David_Lakner 

Johnnie: Amikor megnyerjük a háborút, küldünk magukhoz néhány misszionáriust.

David_Lakner 

Johnnie: Én vadászattal keresem a kenyerem, de ha találkoznék egy ilyen félmajommal, azt se rúgnám meg úgy, mint maguk az eszkimót.

David_Lakner 

Hirth hadnagy: Maga segíteni fog, hisz ez az érdeke is. A hazája megadta magát.
Johnnie: Az én hazám?! Megadta magát?!
Hirth: 1940. június 17-én 12 óra 30-kor. Franciaország letette a fegyvert.
Johnnie: Franciaország?! Én kanadai vagyok!
Hirth: Hogyne. Francia kanadai. Tudnia kell, hogy a háború után Führerünk felszabadítja magukat az angol uralom alól.
Johnnie: Micsoda, hogyan?
Hirth: Francia Kanada szabad lesz, és maga is szabad lesz.
Johnnie: Miféle bolondság ez? Én szabad vagyok. Illetve az voltam, amíg ide nem jöttek.
Hirth: A népre, az elnyomott kisebbségre gondolok. Beszélhetik az anyanyelvüket, lesz iskolájuk, templomuk. Intézhetik az ügyeiket. Ebben minden benne van a Führer szavaival. Talán már olvasta is.
Johnnie: Á, nincsen hely az én zsákomban könyveknek. Nekem az én Bibliám az éppen elég.
Hirth: Ez a Biblia. El kell olvasnia. Maga is mindent megért majd belőle, mint én.
Johnnie: (…) Lehet, hogy ez a maguk Führere mégsem olyan okos, mint gondolja. Nem tudja, hogy nekünk, francia kanadaiaknak mindig is volt saját iskolánk és templomunk. És úgy beszélünk, ahogy akarunk. És mi intézzük a saját ügyeinket.
Hirth: Bizonyára élveznek kiváltságokat. De én nem hiszem…
Johnnie: Hadd tegyek fel magának egyetlen kérdést. Mi a helyzet a lengyelekkel? És a franciákkal? Engedik, hogy intézzék az ügyeiket?
Hirth: Az egész más.

David_Lakner 

Peter: Valaki maguknak, nyilván szándékosan, hamis képet festett rólunk. Mi itt, Kanadában, csupán idegen telepesek vagyunk. Több ezer ilyen farm van errefelé. Valamelyik most jött létre, valamelyik nyolcvan évvel ezelőtt. Olyanok élnek itt, akik elhagyták otthonaikat az éhínség, a nyomorúság vagy a faji és politikai üldözés miatt, vagy mint mi is, a hitünk miatt. Valaki csak új földet keresett, új hazát, új világot. De mindnyájan megtaláltuk itt, Kanadában a biztonságot, a megértést, a békét, a toleranciát, amelyet Európában épp sárba tiporni készül a maguk Führere. Maguk németeknek neveznek minket, és a testvéreiknek. Igen, legtöbben németek vagyunk. Német a nevünk, német az anyanyelvünk, a régi könyveink is németül íródtak. De mi nem vagyunk a maguk testvérei. A mi Németországunk halott. A képe még ott él az idősebbek szívében. És ez áldás gyermekeinknek.

David_Lakner 

Vogel: Elmegyünk. Talán pár perc múlva. Csak azt akarom mondani, hogy kedvesek voltak, és szerettem itt lenni. Szerették a kenyeremet, én meg ezt a helyet. Itt maguknál úgy éreztem magam, mint annak idején, otthon. Egészen elfelejtettem, milyen volt. Kenyeret sütni, végezni a munkámat. Ilyen volt az életem, mielőtt minden megváltozott.

David_Lakner 

Philip Armstrong Scott: Felolvasok valamit! „Már a legkisebb gyerekeket harcművészetre tanították, amely szerintük az egyetlen férfias dolog. Inkább éjjel támadtak, mint nappal, és ha lehetett, hátulról lőttek az ellenségre. Kisebb szomszédaik állandó rettegésben éltek. Úgy gondolták, rögtön meg kell rémíteni az ellenfelet. Ezért befestették magukat, és hangosan verték a harci dobjaikat.” Nos? Nem ismerős önöknek?
Hirth: Ismerős? Nem értem pontosan.
Philip Armstrong Scott: Milyen az öreg Göebbels?
Lohrmann: Nagyon hasonló.
P. A. S.: Látja, maga érti. Á, ezt hallgassa meg, jöjjön ide. „Ha egy törzsfőnök valóban el akart érni valamit, a legiszonyatosabb szónoki fegyvert használta. Az ismétlést. Az állandó és szinte kibírhatatlan ismétlést.” Ez maga Hitler, személyesen.

David_Lakner 

Hirth: Nem hiszi el, hogy lelövöm? Ilyesmi nem történhet meg Philip Armstrong Scott-tal? A kellemetlenségek maradjanak minél messzebb! Messzebb, mint a háború! Ötezer mérföldnyire. De képzelje csak, a háború itt van, ebben a sátorban.

David_Lakner 

Philip Armstrong Scott: Muszáj megkötözniük?
Lohrmann: Elnézést, Mr. Scott, mi ilyen törzsi módszereket alkalmazunk. De eredményesek.

David_Lakner 

Hirth: Thomas Mann. Igen, olvastam a könyvet. Ezt a mocskot már kivágtuk a Birodalomból!

David_Lakner 

Philip Armstrong Scott: Soha nem gondoltam volna, hogy felnőtt férfiak is viselkedhetnek úgy, mint a gyűlölködő kamaszok. Talán valami sértőt mondtam? De magát minden józan dolog sérti.


Hasonló filmek címkék alapján