A Szent Ilona távoli szigetén bekövetkezett halála előtt, gyötrelmes száműzetése alatt Napóleon lejegyezte emlékiratait, amelyekben azt olvassuk, hogy az utókor nem csupán győztes csatáiról fog megemlékezni; hanem arról a tényről is, hogy kultúrát és szépséget ajándékozott a népnek;… [tovább]
Rendező
Forgatókönyvíró
Operatőr
Zeneszerző
Gyártó
3D Produzioni
Gallerie d'Italia
Intesa San Paolo
Nexo Digital
Várólistára tette 13
Kiemelt értékelések
Londonna
Nem titok: nekem Napóleon az egyik kedvenc történelmi férfialakom, személyiségem. Ezer helyen bele lehet kötni – és sokszor bizony kell is –, mégis van benne valami inspiráló. Számomra tipikus példája a „kicsi a bors, de erős” szavajárásnak, ami nekem azért is jelent valamit, mert én is kicsi vagyok. És szeretném hinni, azt gondolni, hogy valahol én is erős vagyok. Ha másért nem, hát azért, hogy kompenzáljam apróságomat. (Más kérdés, hogy a való életben eme dolgot perpill egyáltalán nem érzem, inkább erősen azt, hogy kicsi vagyok, de spoiler is, szóval minek és miért is erőlködjek?…)
Nade. Napóleon elképesztően okos, művelt volt, fantasztikus ízléssel megáldva. Sokáig szíve is volt, de aztán egyszer csak történt valami, s „kissé bekattant”.
Jeremy Irons pedig olyan gyönyörűen mesél róla, hogy csüngtem minden egyes hangján. Hallgattam volna még legalább ugyanennyit. Nem tudom, milyen a magyar verzió, azt sem, hogy ezúttal is Hirtling Istvánt érte-e a megtiszteltetés, hogy tolmácsolja, de… Hát azért Jeremy még mindig eredetiben a legtutibb. :)
Népszerű idézetek
Londonna
– In Portoferraio, Napoleon had choosen Villa dei Mulini as his official residence, but life seemed empty without his savants, and the dearth of conversation found him burying his head in his books. On his last night at Fontainebleau, he had salvaged 300 volumes from his library, the books he loved the most.
