Egy fiatal nő elrendezett házassága elől Berlinbe menekül, de ott is utoléri a múltja.
A másik út (2020–2020) 189★
1 díj · 5 jelölés · Snitt-díj-jelölt 2021
Képek 15
Szereposztás
Kedvencelte 25
Várólistára tette 161
Kiemelt értékelések
Wow…ezt muszáj látni, akár többször is. Döbbenetes a film ereje kultúrális szempontból. Azért vannak kétségeim, hogy egy orthodox zsidó közösség valóban ilyen egyszerűen elengedné egy tagját….
A színészek játéka nagyon jó: zsigeri undort éreztem némelyikük iránt.
Nagyon durva minisorozat, el sem hiszem, hogy négy részbe ennyi mindent bele lehet tenni. Bár mondjuk számomra ez a befejezés eléggé kedvtörő volt. Nem láttam, hogy a vélemények közül akárki is írt volna a befejező rész végéről valami rosszat, úgyhogy lehet, hogy csak nekem lett kissé befejezetlen, vagy csak kissé drasztikusabbra számítottam.
A főszereplő csajszi elég érdekes személyiség, de pont ezért is volt szerintem különleges a sorozat, pont egy ilyen nő kellett hozzá. Olyan durva maga a kultúra, meg az egész, amit bemutatott ez a sorozat, hogy mindig kerestem, kutattam a miérteket, mert a sorozat nézése közben rengeteg kérdés kavargott bennem. Kezdve azzal, hogy mi ez a hosszan meghagyott pajesz.
A szereplők kiválasztása és maga a személyiség kialakítása a sorozathoz fantasztikus volt, néhány szereplő iránt olyan utálatot éreztem, hogy képzeletben már kinyírtam.
Magát az egész zsidó klánt annyira utáltam. Az összes hagyományaikkal, meg amit Estherrel csináltak, az valami rettenetes. Nyilván megszokott, és valaki elfogadja, hogy ez a sorsa, de én is biztosan Estherre hajaznék, valami hasonlót cselekednék ilyen szituációban.
Rohadtul sajnáltam, és ez nem csak az enyhe feminizmusomnak köszönhető. Ettől a férfi istenítéstől, meg, hogy mindegy mi történik, csak a férfiaknak jó legyen, hát ez valami undorító.
Annyit tanultam ebből a sorozatból is.. Ilyen minőségi tartalmakat kellene készíteni! Amiből minden ember egy kicsit magával vihetne.
Na, ez olyan, amit egy könnyen nem felejt el az ember…fantasztikusan jászott a föszereplő,nagyon érdekes arca van.
Nagyon jó kis minisorozat.
Jó a történet, a színészek, a helyszínek és idősíkok közötti váltások.
A főszereplő színésznő nagyon furcsa, de egyben nagyon izgalmas alkat is.
Érdekes a brooklyni szatmári haszid ultraortodoxok belső világa is persze, bár többnyire inkább meghőköltető, semmint vonzó.
Ha folytatás is lenne, érdekelne (bár tudom, hogy könyv alapján készült).
Érdemes a megnézésre.
Az interjúkból megtudtam, hogy a történet Brooklyn-i részét Deborah Feldman memoárja alapján írták és forgatták, a berlini rész viszont teljesen eredeti, fiktív. Sajnos ez érződött is: a haszid részek érzékenyek és részletesek voltak, míg a menekülés utáni történések és karakterek Esty körül teljesen idealizáltak és leegyszerűsítettek. A történet, amit el akartak mesélni, igaz és mély, de a keret, amibe belefogták Esty történetét, azt, hogy miért és hogyan szakadt ki a haszid közösségből, fabrikált és felületes. Nagy kár ezért, mert nagyon érdekeltek a múltbéli események, szívesen elmerültem volna bennük mélyebben is, láttam volna több részletet, figyeltem volna hosszabban ennek a rejtett közösségnek az életét, viszont minduntalan kizökkentett annak az irrealitása, hogy Esty-nek Berlinben mennyire tálcán kínált mindent az élet. Azért a hibái ellenére nagyon örülök, hogy megnéztem.
Érdekes sorozat. A szokásokba, a haszid közösségbe való betekintés nagyon érdekes volt, a berlini részekkel nem mindig tudtam mit kezdeni. A főhősnő vegyes érzéseket keltett bennem, ami azt hiszem, normális, ilyen múlttal, neveltetéssel. Nem viselkedhet úgy, mint aki „az itteni” világból jött.
Nekem ez elég rövid, sok mindenre nem tért ki, aminek örültem volna, ha jobban kifejti.
spoiler
Hát drámai 4 óra volt (anyum nem is bírta), de úgy voltam vele ha félbehagyom nem biztos hogy befejezem, bár a történet is adta magát, és kíváncsi voltam, hogy alakul Esty sorsa. Közvetlen a könyv után (pont ma fejeztem be) kijelentem, jobb hogy előbb olvastam, mert a könyv „csak” életrajz, míg a sorozat konkrét történetet mesél el. A képernyő beszippantott, magával ragadt mind érzelmileg, mind az egész miliő. Le a kalappal a színészek előtt, nagyon hitelesen, beleélésessel játszottak, teljesen visszaadták a karaktereket.
A New Yorkban játszódó részeken érződött, hogy nagyon sok kutatómunkát tettek bele, de sajnos a berlini részek nem győztek meg, és mint utólag kiderült, a főszereplő sorsát megváltoztatták, hogy ne kavarjon be a sorozat a mostani berlini életébe. Bár gondolom sok embernek ez nem volt zavaró, de zenészként nézve ez az egész felvételizős dolog nagyon amatőr volt és így nem tudott hiteles lenni, emiatt a végén sem tudtam átszellemülni. De ha csak a new yorki-i részeket kéne értékelnem, akkor 10 csillag, nagyon hatásos volt.
A könyv csak az ihletője a minisorozatnak, így igazándiból a kettő külön kezelendő. De a maga módján mind a kettő kemény gyomrost ad.
Népszerű idézetek
Leah: I miss plenty. But I thank God every day for my freedom.
Yanky: God?
Leah: What? You think you own him, too? So much damage done in Brooklyn in the name of God.
Yanky: Procreation is the first commandment in the Torah. We have to make a family, whether it appeals to you, or not.
Esty: So I’m selfish because I don’t want it to hurt? Even the Talmud promises some pleasure from making a family. The Talmud says very clearly, that a husband should make sure his wife experiences pleasure.
Yanky: Women aren’t allowed to read the Talmud!
Leah: You have no idea how the real world works.
Yanky: You could have stayed in our world. We take care of women in Williamsburg.
Leah: Do you? Really? My husband was a drunk who could barely take care of himself, let alone a family. I didn’t see you people come running to help.