A film 2055-ben egy pusztulásra ítélt világban játszódik. „Miért nem mentettük meg otthonunkat, a Földet, ameddig még lehetett?” – teszi fel a kérdést a főszereplő, egy idős történész számára már archív, 2008-as filmfelvételeket nézegetése közben. Az archív felvételeken olyan, ma élő húsvér… [tovább]
Kedvencelte 6
Várólistára tette 56
Kiemelt értékelések
Serafina
Kedvenc részeim:
– nem kell a szélenergia mert rontja a kilátást – de drága az áram – de nem kell a szél energia mert rontja a kilátást – de drága az áram stb.stb --> eredmény: csalódottság, reménytelenség, kiábrándultság az emberekből
– bioponnal mossa a halat a kis csaj, hogy eladhassa és orvosira mehessen (a hal olajjal szennyezett)
– eltűnő gleccserek--> Na örökség védelmi hivatal, hol vagy?
– a kőolajjal jár a földgáz, de az csak felesleges mellék termék--> eredmény égessük el, azt amit lusták vagyunk hasznosítani és abból pénzt szerezni
Jó pár történet van ebben a filmben. mind szélsőségesek, de igazak. Annyi lehetőség van a világ megmentésére, hogy az ember már a felétől hátast dobna. De azért nem dob, mert nem akarja észre venni. Amit nem látunk, hallunk, érzékelünk, az nem létezik.
Nincs globális felmelegedés, mert nyáron meleg van. Nem szélsőségesek az évszakok, mert nyáron meleg van, télen meg hideg, tavasz meg az ősz szinte sosem volt. Állatok halnak ki --> de hát a dinók is kihaltak.
Amit nem lát az ember, az nincs.
Nienna001
Feldühített és elszomorított ez a film egyszerre. Ugyanakkor fontos megnézni, hogy ha nem lép az emberiség, és ha nem lépek én, hova jut a Föld, a leendő gyermekeim és unokáim bolygója milyen lesz. Mondjuk a szélturbina ellen tüntető nőnek bevertem volna egyet, amikor volt képe azt, mondani, hogy neki fontos a megújuló energia, miután a társaival elszabotált egy olyan beruházást, ami 11 ezer háztartás évi energiaköltségét fedezte volna szélerővel…
Az jó, hogy nem varr minden felelősséget a nagyvállalatok nyakába és igenis mi kicsiben is tudunk mit tenni. Nem elég hátradőlni, hogy oldja meg a kormány, mi meg nem csináunk semmit. Egyenként felelősek vagyunk a saját körünkben megtenni, amit csak tudunk.
zeana
A téma fontos és jó lenne, ha lennének hiteles, korrekt filmek ebben a tárgykörben, de nincsenek. Ez sem az. Az emberek nem figyelnek fel egy ilyen filmre, nem éri el a célját, nem jók az eszközei. Jellegtelen, unalmas, a környezetvédelem kérdésének megcsúfolása.
Lione
Már nem emlékszem, hogy jött szembe a plakátja, de szembe jött, mert szembe kellett jönnie. Így megnéztük moziban. És még azóta elég sokszor (mert kedvtelésből magyar feliratot készítettünk hozzá). A készítők Youtube csatornáján megtekinthető a teljes film különböző nyelveken. Nézzétek meg!
carragher
Ez film 2009-ben készült most 2016-ban semmi változás nincs szerintem. Ebben az évben is meleg volt nyáron és októberben is volt olyan nap mint ha nyár lenne.
Népszerű idézetek
Sunshine
Nem mi lennénk az első létforma, ami magát írtja ki. De ami különlegessé tenne minket, az az, hogy mi tudatosan tettük.
TribeBubu
Az, hogy mások megtesznek valamit, még nem ok arra, hogy te is azt tedd. Nézd meg a szörnyű dolgokat a történelmünkben, amit már mindenki sajnál… tudod, mészárlások, a holokauszt stb. Ennek jó része puszta azonosulás volt azzal, ami éppen a domináns gondolat volt akkoriban.
Sunshine
Az utóbbi kb. 100 éves erőforrás-használatunk alapján, azt hiszem átnevezném ezt a kort olyasmire, mint a tudatlanság kora. A hülyeség kora.
TribeBubu
Szereplők: Pete Postlethwaite, Jeh Wadia, Alvin Duvernay III, Jamila & Adnan Bayyoud, Layefa Malemi, Piers & Lisa Guy, Fernand Pareau ÉS TE
TribeBubu
(…) megmenthettük volna magunkat. Megmenthettük volna, de nem tettük. Elképesztő. Mire gondolhattunk, amikor a kihalás szélén csak megvontuk a vállunkat?
TribeBubu
– A mi hibánk. Sokéves vita után a világ legjobb tudósai arra jutnak…
– …egyértelmű. Így fogalmaznak: az emberi tevékenység…
– …hozzájárul a földi klíma változásához. És ez többé nem vita tárgya.
TribeBubu
A helyiek egészségügyi problémáit súlyosbítja, hogy a gázfáklyák éjjel-nappal égnek szerte a Niger-deltában. Az asztmát, a bronchitist, a bőrbetegségeket és a rákot mind összefüggésbe hozták ezzel. A gáz az olajjal együtt jár, de mivel veszélyes szállítani, nem könnyű eladni a tengerentúli piacokon. Könnyen használhatnák főzésre és fűtésre Nigériában, de az infrastruktúra kiépítése drága, így az olajcégek egyszerűen elégetik. A fáklyák körülbelül hetvenmillió tonna széndioxidot bocsátanak ki évente; többet, mint amennyit tízmillió brit háztartás.
TribeBubu
– Sok gondolat próbálta meghódítani a világot, de csak egy győzedelmeskedett.
– FOGYASZTÁS
– Háromezer reklám bombáz minket nap mint nap azt állítva, hogy boldogabbak leszünk, vonzóbbak és a bőrünk is szebb lesz, ha megvesszük a termékeiket. Közösen kialakítanak bennünk egy kielégíthetetlen vágyat, hogy több és több terméket vegyünk. Az amerikaiak kapják a legtöbb ideje a reklámokat és kétszer annyi energiát fogyasztanak, mint egy európai, kilencszer többet, mint egy kínai, tizenötször annyit, mint egy indiai és ötvenszer annyit, mint egy kenyai. Ha a Földön mind a hat és fél milliárd ember úgy fogyasztana, mint egy európai vagy egy japán, még két bolygónyi erőforrásra lenne szükségünk. Ha mindenki úgy fogyasztana, mint egy amerikai, ausztrál vagy kanadai, akkor négy kellene. És 2040 körül, amikor körülbelül kilencmilliárdan leszünk, további kettőre lenne szükség. A kapitalizmus egyetlen célja a folyamatos növekedés. De a folyamatos növekedés egy nem növekedő bolygón… lehetetlen. A mai gazdasági rendszer katasztrofális; nem csak a bolygónak, de a legtöbb embernek is. Négyszáz év kapitalizmus lehetővé tette a leggazdagabb 1%-nak, hogy 40%-ot vegyen el magának. Csak 1%-ot hagyva a legszegényebb 50%-nak. De bárki, ha másként akar élni, minden ponton akadályokba ütközik. Mivel a profit az egyetlen mérce, a bolygó tönkretétele kódolva van a rendszerbe, és az elszabaduló klímaváltozás… nem túl meglepő eredmény.
