A harag: A kezdetek (A harag 0.) (2020–2020) 62% 17★

Jól pofára estem, mert végig a hörgős feleség-szellemet vártam, közben meg kiderült, hogy ez a sorozat egy „reboot”. Más szellem, más ijesztegetési stílus. :D

Összességében tetszett, még úgy is, hogy sokszor halvány lila gőzöm nem volt, épp mi a fene van… Jó a rendezés, végig fenn tudta tartani a figyelmemet, jól szórakoztam.

Nem rossz a sorozat, csak érzésem szerint túlbonyolították a dolgot, és elég nehéz követni az eseményeket, hogy mi mikor történik. Ugyanis az eredeti filmekhez híven, a sorozat is történettöredékek mozaikdarabjaiból áll össze, amiket látszólag csak egy helyszín, a hát fűz össze. Ráadásul még az időben is ugrálunk, és ez igazán nehézzé teszi, hogy követni lehessen az eseményeket.
Van néhány dolog, amit nem értek spoiler, de talán ha újranézem, megvilágosodok. Lehet, hogy néhány utalást nem vettem észre. A macska pl. itt a sorozatban nem lett kifejtve, de az eredeti filmekből emlékszem rá, hogy mi volt a szerepe. Benne volt jó néhány motívum az eredeti filmekből, de jócskán változtattak is rajtuk; ilyen a macska, a telefon vagy a hörgés: ezek benne vannak a sorozatban, csak nem úgy, ahogy az eredeti filmekben.
Szóval figyelni kell nagyon, ha valamennyire szeretnénk követni az eseményeket, de szerintem megéri, mert ha kisakkozzuk, hogy mi van, nagyon izgalmas lesz a dolog. Megszokhattuk a japán (illetve általában az ázsiai) horroroknál, hogy nem magyaráznak meg mindent olyan szájbarágósan, mint az amerikai filmekben, de azt hiszem, itt átestek a ló másik oldalára; semmiféle magyarázatot nem kapunk, magára van utalva a néző, oldja meg a dolgokat ahogy tudja, és még a sztorit is túlbonyolították kissé azzal, hogy nem csak a különböző történetek nincsenek kronologikusan előadva, de még a szereplők is megjelennek különböző időkben, egymás történetében „vendégszereplőként”. Néző legyen a talpán, aki maradéktalanul összerakja a sztorit.
Kapunk némi támpontot, csak szerintem ahhoz nem eleget, hogy megértsük az egészet, de lehet, hogy nem is kell mindent tisztázni a végére, főleg hogy nincs is vége, hiszen az egész csak most kezdődik.