A bombák földjén (2008) 76% 188★

Kitűnő film a háború ertelmetlenségéről és a függősségről, ügyes rendezéssel, szép képi világgal, remek színészi játékkal, príma hangulattal.

Nem egy könnyű darab.

Nem az a tipikus puskaropogtatós, pörgős haborús film, inkább a karaktereken és a mindenhol lappangó veszélyen, bizonytalanságon van a hangsúly. Valószínűleg a lassúsága miatt nem jön be sokaknak.

Jók a párbeszédek és a kontrasztok. A végén, amikor a néger srác (Sanborn) arról beszél, hogy senkit nem érdekelt volna, ha meghal, úgyhogy családot akar… Erre bevágják Willt, ahogy a családjával vásárol otthon csak épp neki ez nem jelent semmit, belesz.rik az egészbe, csak az adrenalin élteti…

Nekem az Ellenség a kapuknál mellett a kedvenc haborús filmem.

Mindenütt agyon van dicsérve ez a film, de én nem tudom, nekem ez valahogy egyáltalán nem jött be, nekem ez már túlságosan popkorn mozi, és szerintem izgalmas sem volt az első 15-20 perctől eltekintve. James meg… Régen láttam ilyen unszimpatikus főhős(ködő)t háborús filmben. Konkrétan lábrázást kaptam tőle. Pláne, hogy nem egyszer veszélybe sodorja a saját katonái életét az ostoba magánakcióival, és olyan dologba való beleavatkozással, ami nem az ő hatáskörük… Meg ledobja a fejhallgatót akció közben, mert, hogy őneki ne pofázzanak?! :O Na, jó hagyjuk Jamest inkább, maradjunk a filmnél. Én nem értem az Oscar-díjat, nem látom a mibenlétét, sem történetileg, sem sehogy semmi szenzációsat nem produkált. Egy erős közepes és felejthető film, semmi több. Legjobb film, legjobb rendező, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb férfi főszereplő? Na, ne vicceljünk már xD Én személy szerint alig vártam már a végét, holott nagyon rá vagyok kattanva a modern hadviselésről szóló filmekre, és két pofára zabálom őket. Ami tetszett, az idézet, amivel nyitott, aztán az ezt igazoló utolsó képkockák, amivel zárt a film.

Jól indult, de az idő előrehaladtával egyre inkább untam. Aztán még jobban és még jobban. Nem értem mitől durrant anno nagyot ez a film. Számos jobb háborús film van ennél. Oké, bombászról kifejezetten még nem szólt, de ennyi elég lenne? Renner színészi produktuma számomra továbbra is közömbös, egy betontörmelék is tud ennyi érzelmet kiadni mint Ő.
Nem voltak magasak az elvárásaim (az Oscar győztes filmek többnyire csalódást keltőek), de azt is sikerült alulmúlni. Nem azt mondom hogy rossz film, csak semmilyen.

Minél inkább haladt előre a történet, annál inkább untam.
Jeremy Renner karaktere baromi idegesítő volt, a történetet keresnem kellett.
Vannak ennél jobb háborús filmek, gondolom a politika is belejátszott. :S

Hát nem olyan rossz film, de annyira jó sem. De nekem tetszett. Izgalmas volt és voltak részek amiket untam, de lényegében tetszett. Ahhoz képest, hogy Oscar díjas elég jó, bár lehetett volna jobb is. Csak is Jeremy Renner és Anthony Mackie miatt néztem meg. Szeretem őket jó színészek, de a többivel sem volt semmi bajom. Bár a történet nyomasztó, és szörnyű látni is, ami közel-keleten történik.

Hát ez súlyos film volt, elég nyomasztó, elgondolkodtató és erőteljesen negatív kicsengésű a jelenkorunkra nézve. De tetszett!
Bevallom, erős negatív előítéletekkel ültem le megnézni, egyrészt mert túllihegték az agyondicsérgetését, másrészt mert a közel-keletes háborús filmeket lassan már a II.vh-s filmeknél is jobban unom. Mégis pozitív csalódás volt.
A sztori nem hoz sokat, a főszereplőt az ember legszívesebben a frontvonalba rugdosná, a téma nem a kedvencem.
DE!
Számomra a film igazi értéke a háborús adrenalin-függőség ábrázolása. Örültem a film nyitó idézetének, mert egy háborús, terroristás film annyi mindenről szólhat, lehet ide-oda propaganda, lövöldözős akció, fegyverropogós, ketchupfröcskölős, lelkizős, szuperkatonás, de azzal, hogy tételmondatot kaptunk a filmhez – egyrészt érdekes megközelítést, másrészt – utat mutatott a film értelmezéshez.
És azt is el kell mondanom, hogy Renner szerintem nagyon ráérzett a figurára, aki rohadtul nem foglalkozik semmivel, katonai függelemsért, veszélyezteti az embereit, a saját életét és magának sem tudja megmondani miért, ráadásul a hibái után sem látja, hogy bármiért is felelősséget kéne vállalnia. Azt az embertípust láttam realizálódni benne, amit idealizált formában az összes szuperzsarutól/katonától elvárunk. Hiszen egy rakat filmben szegik meg a felettes parancsát a – persze – morálisan magasabbrendű és intelligensebb alantasok, akik ugye a jófiúk.
Érdekesnek és értelmesnek tartom a modern háborúskodás ilyen szintű boncolgatását, jó filmnek tartom.

Jó film hiába mondják amcsi propaganda filmnek nekem azért tetszett. Mondjuk nem Oscar díjas értékű de mégis megkapta.

Nem egy tipikus háborús film, viszont valóságos problémát szemléltet. Várná az ember a fordulatokat, de nem igazán találkozik vele. Végig lehet izgulni, hogy vajon épségben befejezik-e a küldetésüket a katonák. Talán a befejezésnek mást is el tudtam volna képzelni, nem illett bele az összképbe.

2008-ig kellett várnunk az első női rendezői Oscar-díjra. Óriási bravúr, mégis nagyon-nagyon szomorú. Tőlem már ezért is max pontot kap, azért meg főleg, mert lekötött, izgultam és együtt éreztem a szereplőkkel.

Kicsit többet vártam tőle, bár végig lekötött, izgalmas volt.