Összes trivia

A szirének vagy szeirének (görögül: Σειρῆνας) a görög mitológia naiaszai. Csodás hangú, de gyilkos természetű tengeri nimfák (…) vonzóak és borzalmasak egyszerre. A kísértés, a világi örömök és az érzéki vágyak megtestesítői: bűvös hangú, asszonyfejű, de madárszárnyakkal és karmokkal rendelkező szörnyek. Varázslatos hangjukkal és bölcs mindentudással elcsábítják a tengerészeket, majd megölik őket. A legelterjedtebb források szerint hárman voltak, Aglaiophoné, Thelxiepeia és Peiszinoé, de számukat egyes elbeszélések kettőre (Homérosz: Odüsszeia), mások háromra, négyre illetve kilencre teszik. A további szirénalakok nevei Parthenopé, Ligeia, Leukószia, Molpé, Raidné és Telesz. („Parthenopé tetemét állítólag Nápoly közelében vetette partra a tenger, és sírját sokáig kultikus tisztelet övezte.")

A Sivatagi show filmben szereplő jelenetek felvétele majdnem négy évig tartott.

A sorozat utolsó epizódja kapcsán rendezett sajtótájékoztatón Colin Farrell: „Sok kísérletezéssel járt, mire felvette végső formáját Pingvin karaktere. A hotelszobámban folyton fel-alá járkáltam, és a bicegést gyakoroltam. A beszédtanárommal, akivel most már 7 vagy 8 különböző projekten dolgoztam együtt, rengeteg időt öltünk bele, hogy egyáltalán hogy szólaljon meg Oz Cobb. Vele a Batman-film előtt két hónappal ültünk össze először, Jessica Drake-nek hívják, nagyszerű szakember, szabályos könyvtárat épített az évek alatt a világ legkülönbözőbb akcentusaiból. Az összes közül azt találtuk legérdekesebbnek, ahogy a magyarok beszélnek angolul, de a dél-afrikaiak angol kiejtését is sokszor meghallgattuk inspirációként. Ezenkívül egy hetvenes években élt bronxi üzletember beszédére támaszkodtunk, őt is sokat hallgattuk. Úgy raktuk össze a Pingvin karakterét, mintha egy puzzle-ön dolgoznánk. Mire a filmforgatásig eljutottunk, már megvolt a beszédstílusom és a bicegésem is […]”

Carel Struycken (Lurch) és Christopher Hart (Izé) az egyetlenek, akik mind a három részben szerepeltek. Raul Julia 1994-ben váratlanul elhunyt, ezért Gomez szerepét Tim Curry vette át.
Anjelica Huston nem volt hajlandó „az ő Gomeze”, Raul Julia nélkül újra eljátszani Morticiát, ahogy a többi korábbi szereplő sem vállalta ugyanezért a harmadik részt.

Elvis 23 éves volt, amikor 1958-ban elveszítette édesanyját, és Austin Butler is szintén ennyi idős volt, amikor elvesztette az édesanyját, így a filmben a színész tökéletesen tudott azonosulni Elvissel.

Austin Butler három évig készült a szerepre, hogy hogy mozogjon és beszéljen. Ennek meg is lett az eredménye, Oscar-díjra is jelölték, ám a filmre teljesen ráment a hangja és az egészsége, az Elvis-akcentusától máig nem tud megszabadulni, sőt, a forgatás után nemsokkal kórházba is került a kimerültség miatt.

Amikor a forgatáson próbáltak Austin Butlerrel egy dalt, Baz Luhrmann Austin tudta nélkül arra kérte a stábot és a statisztákat, hogy gúnyolják ki a színészt éneklés közben, hogy azonosulni tudjon azzal, milyen úgy elhagyni a színpadot, hogy utál a közönség.

Milton karaktere egy olyan emberen alapszik, aki Mike Judge munkatársa volt még akkor, amikor a rendező mérnökként dolgozott. Egy találkozásuk során az illető elmesélte neki, hogy azért hagyta ott a munkáját, mert őt is sokszor kényszerítették arra, hogy az asztalával ide-oda költözzön, akárcsak Milton.

A Minust játszó Carice van Houten allergiás a macskaszőrre.

A könyvhöz képest egy-két dolgot megváltoztattak, néhány szereplőt kicseréltek, a macskáknak más nevük volt.
A magyar szinkronban a macskáknak magyaros nevük van (Manci néni, Pamacs, Lonci, stb), kivéve Minust.