Sokáig húztam a megnézését ez tény, de végül csak terítékre került.
Be kell vallanom, egész életemben utáltam a bohócokat. Sosem találtam őket viccesnek, szórakoztatónak. Mondjuk félelmetesnek se.
Őszintén szólva ezt a filmet is azért kezdtem el, mert a) tetszett Pennywise „félelmetes” arca
b) imádom King történeteit c) többször belekezdtem már, de nem volt időm végignézni.
Na szóval, a történet bejött. Úgy cuppantam rá a sztorira, mint légy a légypapírra. Tetszett a kisváros hangulata, a lúzer kölykök, meg a rejtélyes eltűnések/halálesetek.
Kifejezetten tetszett a kövér srác szobája, meg a párhuzamos univerzum ahova becsalta a srácokat Pennywise.
Volt néhány jelenet, aminél azért én is frászt kaptam egy pillanatra, de többségében csak követtem az eseményeket, néha el is mosolyogtam.
Összességében nagyon bejött!
A kedvencem egyértelműen Beverly lett!