Triviák

A bárányok hallgatnak című film főszerepére eredetileg Jeremy Ironst kérték fel, de ő visszautasította az ajánlatot. Amikor később a színész látta Anthony Hopkinst Lecterként, még hálát is adott azért, hogy annak idején továbbadta a lehetőséget.

A korabeli cenzorok nyílt homoszexualitás ábrázolása miatt kivágtak a filmből egy jelenetet, amelyben Marcus Licinius (Laurence Olivier) a fürdőben megpróbálja elcsábítani Antoniust (Tony Curtis). A film 1991-es felújításakor Kubrick visszatette a jelenetet, a hang azonban elveszett és újra kellett szinkronizálni. Curtis vállalta a feladatot, Olivier azonban addigra már elhunyt, így őt Anthony Hopkins helyettesítette.

Amikor Sir Anthony Hopkinst az ügynöke Londonban felhívta, hogy elmondja neki, „A bárányok hallgatnak” című forgatókönyvet küldi el neki – mint Hopkins utóbb elmesélte – rögtön arra gondolt, hogy egy gyerekfilm szerepére kérik fel.

Sir Anthony Hopkins egyik inspirációja Dr. Hannibal Lecter karakterének megformálásához egy londoni barátja volt, aki ritkán pislogott mikor beszélt, ami borzasztóan idegesítette a környezetét.

Miután Lectert elvitték Baltimore-ból, a terv az volt, hogy sárga vagy narancssárga munkaruha lesz rajta. Sir Anthony Hopkins meggyőzte Jonathan Demme rendezőt és Colleen Atwood jelmeztervezőt arról, hogy a karakter nyugtalanítóbbnak és fenyegetőbbnek tűnik, ha tiszta fehérbe öltözik. Hopkins később elárulta, hogy az ötletet a fogorvosoktól való félelméből merítette.

Anthony Hopkins a szerepéért elnyert Oscar-díjjal az Oscar történetének rangos helyét foglalta el.
Ő lett minden idők legidősebb színésze, aki elnyerte a díjat. Ő most 84 éves.
Az eddigi legidősebb díjazott Jessica Tandy és Christopher Plummer volt, mindketten 82 évesen vették át a díjat.

Fiatalkorában a másik álma a színészkedés mellett az volt, hogy világhírű zongoraművész legyen belőle — a kettő együtt nyilván nem működhetett, de Hopkins kiemelkedően tud zongorázni, és hobbiból zenéket is komponált egész életében. Aztán nem csak hobbiszinten működött a dolog: egy 1964-ben komponált keringőjét a felesége mutatta meg évtizedekkel később, 2010-ben a híres holland hegedűművésznek és karmesternek, André Rieuin-nek — akinek annyira megtetszett a darab, hogy felvette a zenekara repertoárjába, és 2011-ben, Bécsben, Hopkins jelenlétében elő is adták. 2012-ben egy komplett albumot is kiadott Hopkins a komolyzenei műveiből a birminghami szimfonikus zenekar közreműködésével.

Anthony Hopkins a filmjeiben is gyakran közreműködött a zenékben is: hallhatjuk a zongorajátékát többek között a Westworldben, A mágusban, a Gyilkos ösztönben és Az ártatlanban is. A 2007-es Sundance fesztiválon debütáló Tudathasadás című filmjének a zenéjét is ő szerezte.

„Mindenki odavan a hatvanas évekért, de én utálom azt a korszakot. Semmi más nem volt az egész számomra, mint egy hosszú, esős szerda délután a Waterloo Roadon. Nagyobbrészt végigittam az egészet, hogy valahogy a feledésbe meneküljek” – mondta Anthony Hopkins életének erről a korszakáról. Meg azt is, hogy egyszer annyira berúgott a tequilától, hogy azt képzelte: ő Keresztelő Szent János, és a tengerrel beszélgetett Malibuban.

Akkor döntötte el, hogy abbahagyja az ivást, amikor 1975 karácsonyán egy phoenixi hotelszobában ébredt fel, és fogalma sem volt róla, hogyan került oda Los Angelesből: „Egy nagyon erős gondolat hasított belém, amikor meghoztam a döntést: vége az egésznek, mostantól elkezdhetsz élni. Azóta is ennek tudatában élek.”

1993-ban II. Erzsébet brit királynő a Buckingham Palotában lovaggá ütötte, elismerve ezzel figyelemreméltó színészi teljesítményét.

A színész szülei, Dick és Muriel pékséget üzemeltettek, és komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy fiúk egy szigorú internátusban tanulhasson. Ennek ellenére Hopkins nem szeretett tanulni, inkább a művészetek vonzották, festett és zongorázott. Miután apja 17 évesen kitette a szűrét otthonról, a cardiffi zene- és drámaiskola ösztöndíjas hallgatója lett.